Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Muzeológia - Lengvári István. Dombay János levelezéséből, III.
LENGVÁRI I.: DOMBAY JÁNOS LEVELEZÉSÉBŐL Ш. 335 [404] [Roska Márton levele Dombay Jánoshoz. Gépirat, fejléces papíron.] A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM RÉGÉSZETI INTÉZETE Sz. 77. Debrecen, 1940.V.19. Kedves Öcsém! Egy hét előtt kaptam k. Soraidat, de csak most tudok válaszolni: magam vagyok egy személyben a pap, harangozó és kutyaütő s így bizony alaposan be vagyok fogva. Ismertetésem 33 nem érdemel köszönetet, kötelességem volt úgy mii, ahogy írtam s ma se tennék másképpen a csípős kritika dacára, melyben sok a személyes él és a rosszindulat. A becsületes munka azonban elmegy ezek mellett, s a jövő nem azt kérdezi majd, hogy ki hogyan gáncsoskodott, hanem ki-ki a maga posztján hogyan teljesítette a kötelességét. Fennt voltam az ünnepeken s Fettich barátunkkal sokat beszéltünk erről a kritikáról, - az illetőnek egy szót sem szóltam róla, de annak, aki inspirálta, megmondtam, hogy kár volt! Ez a véleménye László Gy.-nak és Kovrig I.-nak is, valamint Seemayemek 34 , azok közül, akikkel találkoztam. Kerestem Zichyt is ebben az ügyben, de nem volt kapható. János Fiam, dolgozni, dolgozni és csak dolgozni pontosan, lelkiismeretesen és fenn nem akadni az ilyen rugdalozásokon, mert azok az idővel elmaradnak. Nekem is szólt a bírálat, s az én egyik cikkem mellé is odapiszkolt a fiatal óriás, de nekem fontosabb dolgaim vannak, semhogy megállják az ilyen, a dolgok meg nem értésén alapuló s zsidó mentalitásból fakadó tekintélyrombolást célzó gyengeségek mellett. Ha az én jó istenem megsegít, a nyár folyamán szeretnék arra menni s elmélyedni egy kicsit szép munkád eredményeiben. Nem tőlem függ, de ha lehet, ott termek. Áldjon meg az én Istenem! Meleg kézszorítással, baráti köszöntéssel öreg munkatársad Roska Márton [416] [Paulovics István levele Dombay Jánoshoz. Gépirat, fejléces papíron, szám nélkül.] A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM RÉGÉSZETI INTÉZETE Sz Debrecen, 1941. március 21. Kedves Kolléga Uram! Igen hálásan köszönöm kedves levelét, nagy örömet szerez nekem, ha hallok a maga nemében egyedül álló megyei gyűjteményről. Természetes, hogy ha Pécsre mehetek, talán Húsvét körül, egyik legfontosabb dolgom, nagy örömem lesz, ha a már rendezkedő új múzeumot bejárhatom s egyről-másról beszélgethetünk. Szigorúan bizalmasan mellékelem a Török Gyulának egyidejűleg írt levelem másolatát, talán szerény szavaim, de őszinte aggódásom és szeretetem a baranyai emlékek irányában, jó hatást fognak kiváltani a villa 35 további megmentése ügyében is. Ha már az a nem éppen szerencsés felosztás megvan, bizonyos dolgokat mégis közösen kellene megcsinálni, hiszen egy ügyet, egy magyar gondolatot, egy hazát szolgálunk, nincs más dicsőség és becsület csak magyar, magyar ügy. A régész-becsülethez pedig (még zsivány-becsület is van) az is hozzátartozik, hogy a másik munkájába, abba, amit a másik kezdett, az ember nem ártja bele magát annak akarata nélkül, legfeljebb segíti azt munkájában. Legmegnyugtatóbb lenne, ha Kolléga Uram folytatná és végezné be a munkáját. Tudom, hogy szívesen
