Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Néprajztudomány - Rónai Béla: Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben

RÓNAI В.: ZSIDÓK A MAGYARORSZÁGI FÖLDRAJZI NEVEKBEN 261 képviselte. Az írásbeli vagy történeti nevek között találjuk 1864-ből a Pécsett működő Izraelita elemi Főtanodát (Baranya 754/1326.). Az oktatást a Schulmeister, a Ludimagister és a Professzor látta el a Scolae Judaicae-ben. A történetíró szerint a legtöbb iskola 1746tól működött. Az egységesítést a II. József által 1783-ban kiadott rendelet, a Systematica gentis Judaicae Regulatio volt hivatva biztosítani (L. SCHWEITZER, SZILÁGYI: i.m. 187). Az iskolában folyó oktatás-nevelés elválaszthatatlan kapcsolatban állt a családi és hitközségi neveléssel, s a főhangsúly a vallásos nevelésre esett. A zsidó közösségek mint mikrotársadalmak szervezője és a közösségi élet előírásos megélésének helye a zsinagóga. Földrajzi névként mindenütt följegyezték, ahol a név által megjelölt épület állott. Sőt a hozzájuk fűzött jegyzetek a legújabb kori sorsukról is tudósítanak. A lerombolt zsinagógáktól kezdve, az omladozókon, bedeszkázottakon keresztül, a művelődési célokra átalakítottakon át a ma is eredeti rendeltetésük szerint használtakig hosszú a sor. A Zsinagóga nyilván a zsidók szóhasználata alapján került a magyar lakosság névkészletébe. A nem zsidó helybéliek inkább a Zsidó templom elnevezést használják, vagy szerényebb épület esetén Zsidó imaház a szakrális helynek a neve. A német nemzetiségű magyar állampolgárok feltűnő módon vagy Synagoge- nek nevezik, vagy még gyakrabban Judentempel, csak nagy ritkán Judenkirche a neve. A zsidó történeti munkák és források alapján bámulatosan színes képet rajzolhatnánk a zsinagóga köré szervezett közösség hétköznapjairól, ünnepeiről, valamint a rabbik tevékenységéről. Talán megbocsátható kitérőként megemlíthetem, hogy a mezővárosnak számító bonyhádi, s utána a paksi rabbinátus a XVIII-XIX. században az európai zsidó tudományosság élvonalában állt, megelőzve a hazai rabbinátusokat, s eleven kapcsolatot tartottak fenn mindenekelőtt Prágával és más híres európai központokkal. Az eltérő nézetek ütközése az ún. halvitában érte el tetőpontját. A mondottakat meggyőzően bizonyítja, hogy a múlt század 40-es éveiben a paksi rabbi stallumra 50 hazai rabbi pályázott (1. SCHWEITZER, SZILÁGYI: i.m. 294. és kk.). A XIX. század második felében erőteljesen megindul a zsidó polgárosodás, amelynek szinte szükségszerű következménye a konzervatívak és a modernek harca, s ez egyre élesebbé válik, majd szakadáshoz vezet a vallási közösségen belül. Ahol nem volt egyértelmű a döntés az egyik vagy másik irányzat mellett, ott kialakult az ortodoxok és a neológok gyülekezete. Ezt jelzi, hogy nagyobb helyeken két zsinagógát építettek, mint például a Tolna megyei Bonyhádon. A modernizmus irányzata abból a fölismerésből fakadt, hogy a zsidók életmódjából, etnikai és vallási hovatartozásuk külső jeleiből (öltözködés, étkezés, a szombat megünneplése) következő és feltűnő másságot mérsékelni kell, mert ez a szembetűnő másság tapasztalhatóan irritálta a nem zsidó környezetet. Voltaképpen ezzel indult el a magyar zsidók erőteljes asszimilációja. A vallásgyakorlathoz szervesen hozzátartozott a rituális fürdő. Ezt rögzítik a több helyről is följegyzett Zsidó-fürdő nevek. A sárvári Zsidó-strand már kívül esik ezen a kategórián. A fejlett szociális érzék meglétét és gyakorlati megvalósítását jelzik az ilyen nevek, mint Zsidó-kórház, Zsidó-szegényház, amelyeket még a múlt századból datálhatunk. Az időleges jellegű járványkórházakkal szemben a százzá első állandó zsidó kórháza létesítésének érdeme a bonyhádiaké. (SCHWEITZER, SZILÁGYI: i.m. 196). A Zsidó üdülő nyilván már a legújabb kor létesítménye. A legnagyobb számú földrajzi név a zsidók végső nyughelyét jelöli: Zsidó temető, Izraelita temető, Judenfriedhof. A kisebb települések körzetenként létesítettek temetőt. A nagysimonyi (Vas m.) Zsidó temető Kemenesalja zsidóságának közös nyughelye (113/50). A nagyobb helységekben túlnyomórészt teljesen elkülönített és bekerített hely volt a temető. Néhány helyen felekezetek szerint különválasztva, de egy nagyobb területen egymás mellett kapott helyet a katolikus, a református és a zsidó temető. A Somogy megyei földrajzi névi adattár egymagában 88 Zsidó temetőt regisztrál. A halottak iránti tisztelet, a halottkultusz magas színvonala nyilvánult meg a temetők gondozásában a II. világháború utolsó évéig. Gyermekkori emlékem a Szigetvár nyugati végén lévő Zsidó-temető, amelynek az országútra néző bejárati, hófehérre meszelt falán a 23. zsoltár 4. verse volt felírva nagy betűkkel magyarul: „Ha a halál völgyében járok, nem félek a gonoszoktól, mert Te velem vagy". Mint bejáró kisdiák jövet-menet is naponta elolvastam. (A Biblia 1982-es kiadásában így módosult a zsoltár szövege: „Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy" (627). Az ilyen típusú nevek, mint a Zsidó halál, Zsidó halála; a zsidók ellen elkövetett egykori gonosztettek emlékét őrzik.