Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Néprajztudomány - Rónai Béla: Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 259-262 Pécs, 1999 Zsidók a magyarországi földrajzi nevekben RÓNAI Béla A témaválasztás indoklása 1990 nyarán a Helsinkiben tartott XVII. Nemzetközi Névtudományi Kongresszuson hangzott el Günther Kapfhammer augsburgi professzor előadása Zeugnisse jüdischer Mobilität-Judenwege in Bayern címmel. Jómagam Kreuze im Bereich der Bezeichnungen - Die Kreuze und was hinter ihnen steckt címmel adtam elő. A szekcióülés utáni beszélgetés során kölcsönösen tájékoztattuk egymást munkánkról, s hallgatólagosan megállapodtunk abban, hogy mindketten a zsidó-keresztény kultúrkörben mozgunk, s abban is, hogy tájékoztatom őt a téma magyarországi adatairól. De már akkor kitágítottam a téma körét, s nem csupán a Zsidó utakra terjedt ki a figyelmem, hanem minden olyan földrajzi névre, amelyben a zsidó, illetve az izraelita szó névelemként szerepel, valamint e magyar szavak német, horvát, szerb, szlovén, szlovák, román megfelelői. Kapfhammer előadásának zárószavaként megállapította, hogy a két év óta folyó munkálatok során több a fölvetődő kérdések száma, mint a megnyugtató és lezáró feleleteké. A nemzeti kutatások mellett a határokon átlépő nemzetközi összehasonlítás is szükséges ahhoz, hogy a zsidó-keresztény művelődéstörténetnek egy kritikus fejezete torzításmentesen megírható legyen. Ennek megbízható alapfeltétele lehet a dűlő- és útnevek hosszú sora. E nevek bámulatosan pontos hordozói történelmi információknak, s ezáltal páratlan művelődéstörténeti bizonyítékokként tanúságtevő értékük van. A téma kifejtése A zsidóság mint etnikai vagy vallási csoport történelmének kezdeteitől fogva, de főként a szétszóratása után a különféle tudományok és a politika érdeklődésének középpontjában áll. Magyarországra ez a megállapítás fokozottabban érvényes. A tudományos kutatásnak felül kell emelkednie a korszakonként változó intenzitással jelentkező indulatokon, s a társadalmat alkotó etnikai és vallási csoportok (közöttük a zsidók) múltbéli és a jelenben játszott szerepét a tények alapján kell megítélni. Ilyen tényékként kell kezelnünk a magyarországi földrajzi neveket, más szóval helyneveket. Elég belelapozni az eddig megjelent földrajzi névi adattárakba, és egy pillantást vetni a kéziratban lévő gyűjteményekbe, hogy megállapítsuk a zsidó szóelemet tartalmazó nevek feltűnően nagy számát. Az arányok érzékeltetésére a Tolna megye földrajzi nevei című kötetet használom. A 108 helység névanyagát községenként 150-nek véve a nevek száma 16.000. A tárgyalt nevek száma 102. Ez az összes névnek megközelítően 1%-a. A többi adattár ettől eltér fölfelé, vagy lefelé de nem számottevően. Ezek a szavak kellőképpen alátámasztják Mikszáthnak azt a költői kérdését: „Milyen helység az, ahol zsidó nincsen?" A zsidó lakosság nem feltétlenül jár együtt a rájuk utaló nevek keletkezésével, de a névélettan szerint okokozati összefüggés van közöttük. Ahhoz ugyanis, hogy név keletkezzék, itt most földrajzi névre kell gondolnunk, az illető népcsoportnak vagy tagjainak hosszabb ideig kell az adott helyen tartózkodniuk. Csak úgy válik a kezdetben alkalmi használatú megnevezés az utódok számára a térbeli tájékozódást biztosító földrajzi tulajdonnévvé. Ezt a feltételezést igazolja egyébként e nevek diakron szemléletű vizsgálata, amelyről később még szólni kívánok. A vizsgált nevek rendszerben való látására törekedtem. E rendszeralkotás első szempontjáról a bevezetésben már beszéltem. Elsősorban azokat vettem számításba, amelyeknek az előtagja Zsidó (például: Zsidó temető), illetve az ezeknek megfelelő leginkább német vagy más magyarországi név (Judenweg, Judejska crkva stb.). Ez után következnek az eufemisztikus indíttatású Izraelita előtagú nevek. Az előbbiekhez viszonyítva csekély a számuk. Feltételezésem szerint az adatközlők vagy a gyűjtők szebbítő szándékának köszönhetik följegyzésüket. Ebbe a típusba sorolom továbbá azokat a neveket, amelyekben a zsidó vagy az izraelita a teljes névnek második tagja. (Régi zsidó templom: Alsó zsidó utca). Egyértelmű az idetartozásuk a legjellegzetesebb zsidó család- (vezeték-) nevekből, illetőleg utónevekből következőknek. Ilyenek a: Berger, Deutsch, Engel, Fischer, Grün, Klein, Krausz, Rosenberg, Rosental,