Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 223-242 Pécs, 1999 A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921-1924) SUBA János A határmegállapító munka elveit szabályozó dokumentumok A trianoni békeszerződés A legfontosabb dokumentumok az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés cikkelyei voltak. Ebből is a 27. cikk határozta meg Magyarország új határvonalát. Ez a határleírás, valamint az ennek kiegészítéséül szolgáló 1 : 1 000 000 méretarányú térkép - amelyet a 28. cikk rögzít - igen nagy általánosságban jelzi a határvonal menetét, még pedig oly módon, hogy a szövegi részben Ausztriával szemben 7 szakaszban, a Szerb-Horvát-Szlovén állammal szemben 13, Romániával szemben 5, Csehszlovákiával szemben 27 szakaszban állapítja meg a határvonalat. A határszakaszok leírását azzal kezdi, vagy fejezi be, hogy a „...helyszínén megállapítandó vonal, vagy a helyszínen megállapítandó pontig..." Vagyis ennyiszer szerepel a békeszerződésben a „helyszínen megállapítandó vonal" kifejezés. E szöveg is utalt rá, hogy a békeszerződés életbelépése után a leírt határvonalat a terepen kell megállapítani, delimitálni. A határvonal részletes megállapítását a békeszerződés 29. cikke a bizottságokra bízza, amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmak és az érdekelt államok képviselőiből állnak, amelyet szintén törvénycikkek szabályoztak (a 42., 46., 50. és 71. cikkelyek). A békeszerződés 30. cikke a vízfolyásokkal megjelölt határvonalat definiálja aszerint, hogy hajózható, vagy nem hajózható vízfolyásról van szó. A 34. cikk pedig azt a fontos rendelkezést tartalmazza, hogy a határköveket egymástól „látótávolságnyira" kell elhelyezni. Ezt a kikötést fontossá teszi az a körülmény, hogy kedvezőtlen terepalakulat esetén sűrűn kellett a határköveket elhelyezni, ami jelentékenyen megnövelte a határkijelölés és felmérés költségeit. A határmegállapítás költségeit az érdekelt államok - a 29. cikk szerint - közösen viselték. A 35. cikk megállapítja, hogy a határrendezésre vonatkozó végleges jegyzőkönyveket, térképeket, és egyéb dokumentumokat három eredeti példányban kell kiállítani. „...Kitervezni az új határokat, könnyű. Csakhogy minden határ más államnak is a határa" ' Miután az antant vezetői elhatározták a Monarchia szétdarabolását, ennek a térségnek a jövőjét a Habsburg ellenes emigráns politikusok kezeire bízták. Az б terveiknek - vagy éppen azok hiányának - sorsdöntő szerepük volt Közép- és Kelet-Európa jövőjének kialakításában. Ezzel a Monarchia területi integritása megpecsételődött. Franciaország törekvése odairányult, hogy keleti szövetségeseik: a szerbek, románok, csehek államát oly naggyá tegyék, amekkorára lehetőség nyílik. Ugyanis a területi kiterjedést az erővel, a hadipotenciálal tévesztették össze. A trianoni határvonal politikai kijelölését (delimitációját) részletes kitűzését, határkövekkel való állandósítását, a határvonal térképezését, a határokmányok elkésztését a Szövetséges és Társult hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító, úgynevezett „határrendező bizottságok" végezték 1921-1925 között 2 . Jelen tanulmányunkban a déli határon felállított határmegállapító bizottság (a továbbiakban: HMB) működését ismertetjük. Vitathatatlan hogy a céhbeli történészek között is igen kevesen ismerik részletek szintjén is azt a folyamatot, amely a trianoni döntést az általánosan megfogalmazott politikai akarat szintjéről eljuttatta a realizálás jogi szintjére, illetve gyakorlati kivitelezésig, a konkrét szaktechnikai eljárásokig. A trianoni gondolat objektivizálódási folyamata igen összetett komplex jellegű volt. Benne a konkrét műszaki szakmunkák összefonódva jelentkeztek a konkrét politikai határmegállapítással, a delimitációval, illetve a történteket rögzítő dokumentumok, okmányok adminisztrációs jellegű elkészítésével. Összességében megállapítható, hogy a térben megjelenő határ többszintű munkatevékenység eredményeként fogható föl. A műszaki munkálatoknak elengedhetetlen előzménye volt, az a bonyolult, összetett folyamat amelynek során a magyar törvények közé becikkelyezett békeszerződés számos áttételen keresztül megjelent konkrét műszaki feladatként 3 .
