Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól (1896–1939)

202 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) ad 6.1 A munkások megélhetési viszonyait rendkívül hátrányosan befolyásolja: (...) 2. a ruházkodási cikkek árának maximálatlansága, minek következtében e téren teljes anarkia uralkodik. A szállítók nem tudják mit kérjenek áruikért, s igy a munkás teljesen ki van szolgáltatva uzsorás áraiknak. Burgonyát még vetőmagnak sem tudtunk munkásaink részére a központnál kapni, nemhogy élelmezésre valót kaptunk volna. Ugyanígy áll a dolog a babbal is. Szalonnából, amig az egyáltalán beszerezhető lesz, a bányamunkásoknak havonként 1900 grammot adunk, kilóját 7 koronáért, úgyszintén húsos hurkát, kilóját 6 koronáért. - Kertet és földet munkásaink négyszögölenként 1 fillér bérért kapnak, kertbe ültetendő palántát pedig négyzetméterenként hat fillérért. - Társulati lakásért, amely áll egy szoba, konyha, éléskamra, sertésól, fakómra, egy darab ingyen kertből, fizetnek munkásaink havonta Kr. 5,20 házbért, egy ugyanilyen, de kétszobás lakásért Kr. 7,80 házbért, amely összeg még az évi karbantartás költségeit sem fedezi. Ezzel szemben egy ugyanilyen minőségű privátlakás 3-4-szer annyiba kerül. Azonkívül kap minden családos munkás évente egy szobás lakás után 30 q, 2 szobás lakás után pedig 45 q ingyen szenet. Úgyszintén kapnak a munkások a bányából kiépített fából is annak mennyisége szerint. Az élelmezési raktárainkban eladott liszt ára kilónkint átlag 5 fillérrel volt olcsóbb, mint máshol, azok tiszta nyeresége pedig, mely idén 4 százalékot tett ki, a munkásoknak a kivételezés [vásárlás H. Z.] mértéke szerint vissza lett fizetve. Pécsbányatelep, 1917. május hó 7-én. Kiváló tiszetelettel Heindl bányafelügyelő"

11 Mindezekből és a fenti árlistából világosan kitűnik, hogy 1917-ben 161,48 Кг-ás havi fizetésből - ami ugyan nem biztos, hogy a család kizárólagos jövedelemforrása - hatalmas nehézségek, gyakran nélkülözések közepette lehetett 6 tagú családot eltartani. Ebben természetesen fontos szerepet játszott a világháború okozta gazdasági nehézségek sora, amelyre egyébként a felügyelő is utalt levelében. Eleiemtárak az 1920-30-as években A DGT élelemtáraira vonatkozó források viszonylag nagy számban az 1920-30-as évekből állnak rendelkezésre. A jelen tanulmányban terjedelmi okok miatt természetesen ezeknek csak kis töredékét lehetett feldolgozni, bemutatni. 1922. február 1-jei keltezéssel, Jiöinsky bányaigazgató, bányatanácsos aláírásával 13 nyomtatott oldalas „Szabályzat" jelent meg

18 „A DGT bányamüvein lévő élelmiszertárakból élelmiszerek vételezésére való jogosultságról" alcímmel. A Szabályzatban 1922. okt. 17-i, 1923. márc. 9-i, 1923. júl. 4-i és 10-i, valamint 1923. aug. 13-i dátumozással kiegészítések találhatók. A Szabályzat 10 §-ban összefoglalva a legapróbb részletekig szabályozza az „élelmiszertárakból" a vételezés jogosultságát. Ennek vázlatos ismertetését azért tartom fontosnak, mert a „limit ellátás rendszere"

19 kivételével a szabályozás fő vonalaiban а П. világháború végéig érvényben maradt. „1. §. Vételezésre való jogosultság A társasági élelmitárakból élelmiszerek vételezésre jogosultak: a társasági munkások és akik az állományba felvigyázók, felvétettek és ezek családtagjai tisztviselők nyugdíjasok, özvegyek, és ezek családtagjai és az árvák. 2. §. Családtagok Az előbb felsorolt személyek családtagjaihoz számítandók a családfővel közös háztartásban élő: feleség, a 14. életévet meg nem haladt törvényes vagy törvényesen örökbefogadott gyermek, cselédek (csak tisztviselőknél és segédtisztviselőknél): a szülők, após, anyós és testvérek, de csak akkor, ha vagyontalanok és máshonnan támogatást nem kapnak, továbbá, ha a bányaorvos őket munkaképtelennek nyilvánítja és ha a családfő tartja el őket. Fiatalabb munkásoknál (takarítófiú stb.) ellátandó családtagnak legfeljebb az apa és anya számit. A 14. életévet meghaladott gyermek, mint a társaság által ellátandó családtag csak kivételesen (...) vehető számításba. (...) 3. §. Az ellátandó családtagok száma a szolgálatba való felvétel alkalmával nyer megállapítást. Ezen szám csak házasság, vagy születés folytán növekedhetik, de rokonok odaköltözésével nem. (...) 4. §. A limit élelmicikkek kiszolgáltatása. Az élelmicikkeknek limitált mennyiségben és áron való kiszolgáltatása tekintetében az 1923. júl.4 és 10-én felvett jegyzőkönyv alapján, a következő táblázat az irányadó.