Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patrícius család története I.

JÄRÄNYI L.: EGY PÉCSI PATRÍCIUS CSALÁD I. 173 előkerült tanácsi jegyzőkönyvi adatoknál néha előfordul, például: 1740. Bartolovics Tamás polgár lesz 25 . 1743. Bartalovics Tamás fizetett egy adóíven 26 . 1748. Bartalovics testvérek szőlő vesznek 27 . Összefoglalva családi nevünk kialakulásának fentebb említett anyakönyvi, adóösszeírási és tanácsi jegyzőköny­vi adatait: Bertalan leszármazottait, már az 1700-as évek első felében - 1727-től egyre inkább - Jaran fia, Jarincsin, Jaranovics néven hívják, majd 1737-től már Járán, Járány; az 1750-es évektől véglegesen Járányi-nak nevezik. Bertalan gyermekei Antal Rátérve a gyerekek életének ismertetésére, foglalkozni kell Antalnak - a számítások adatai alapján valószínűleg Bertalan első házasságából származó fiának - a problé­májával. A telekkönyv az Anna u. 29. sz. házról azt írja, hogy 1761-ben megvette Járán Antal. Miután a kor szokásai szerint ez majdnem minden esetben korábbi birtoklást jelent, mert a vételeket sokszor csak évek múlva, gyakran csak a következő tulajdonváltáskor jelentették be, hogy így elkerüljék az átírási költségeket. Ezt számításba véve: 1748-1761 közötti években juthatott ez a ház Járán Antal birtokába 28 . A telekkönyv 1764-ben már özvegy Járány Antalnérói ír, tehát Antal már nem él, bár halálának bejegyzését még nem találtam meg. Feltételezve egy 60 év körüli átlagéletkort, Antal születését 1700-1705. körüli évekre lehet tenni, és akkor Bertalan és első felesége, Anna gyermeke. Esküdhetett 1735 körül. Sajnos az Eskettek anya­könyvében 1734. szeptember 20-től 1736. április 12-ig egy sor bejegyzés sincs, csak üresen hagyott oszlopok, így Antal esküvőjének nem is lehet nyoma 29 . Fia, szintén Antal, pokrócos mester, akinek keresztelési adatait még szintén nem találtam meg, de 180l-es halála idejét igen és ott azt írják, hogy 60 éves volt. Ez valószínűleg 1735­1740. közötti születési évet jelent, esküdhetett 1765 júliusa előtt, mert első gyermeke 1766 áprilisában született, feleségét Kozáry Katalinnak hívták. Hét fia és két lánya volt, akik közül a felnőttkort megérte György, aki valószínűleg pokrócos volt; Ádám, aki biztosan pokrócos volt, apja mesterségét követve; Klára lánya, aki Horváth Istvánhoz ment férjhez; végül Julianna lánya, aki a szomszéd házba, az Anna u. 27-be ment férjez Delibeli Mihály bocskoroshoz. Sok a hiányzó adat Antalnál, mégis a meglévő csekély anyakönyvi adatokat visszaszámlálva és a telekkönyv adatait is figyelembe véve, Bertalan gyermekének számítom őt is. Miért nem ment б is anyjuk halálakor, 1711. novemberében Péterrel és Györggyel együtt az Anna u. 39-be, és ott miért nem szerepel, még nem tudom, de mellette szól az a tény, hogy a többi Járányi közelében telepedett le, és a nevét is Járán-Járány-Járá­nyinak írják a meglévő források. Ez pedig pontosan követi családnevünk kialakulásának sorrendjét. Péter Érdekesen alakul Bertalan idősebbik fiának, Péternek a sorsa. Apja és nagyapja foglalkozását követi, mészáros. Egy 1732. évi adóösszeírási íven ez áll: „Lanio Peter Jaranovics = Jaranovics Péter mészáros." 1724-ben esküszik az ifjú Bartolovics Péter, pécsi lakos az ugyancsak pécsi Bartalovics Katalinnal (úgy tűnik, névrokon!). Egyik esküvői tanuja Sárics Tamás, aki később Péter szinte minden gyermekének keresztapja lesz 30 . Péter az adóíven már 1724-ben rajta van, elég sok bor után adózik: 24 urna = 24 akó, és még mezőgazda­sági termények után is. Itt igazolódik, hogy apjától, Bertalantól szőlőt, vagy szőlőket és földet is örökölt. Az adóíveken egymás mellett szerepel mostohaanyjával özvegy Mészáros Bertalannéval, még az 1730-as adóíven is, ahol mostohája neve így van írva: özvegy Járán Bartolovicsné. Az adóívek igazolják, hogy az özvegy ott maradt Bertalan házában. A telekkönyv az Anna u. 41. sz. telken a 428. sz. ház tulajdonosának mondja 31 . De ez a beírás egy problémát is felvet: Özvegy Meszar Bertalanné Anna Mária és zárójelben odaírja MADAS, hogy Pavinczné, varga. Ennek alapján arra lehetne gondolni, hogy a fiatal özvegy férjhez ment egy Pavincz nevű vargához, de ennek az anyakönyvben semmi nyomát nem találtam. A dolog tisztázására tanulmányoztam az 1722. évi Grundbuch megfelelő helyeit az Anna u. 41. tulajdonosá­val kapcsolatban: Nr. 428. Bartholomei Meszar hátrahagyott özvegye, Anna Mária és a Meszer szó fölé betoldva: Jarincsin és még egy szó, amit én „consors"-nak, azaz feleségnek olvasok, de az első föléírt szó biztosan Jarincsin, ennek a két szónak a téves olvasata lehet alapja a Pavinczné, varga megjegyzésnek MADAS részéről. Megerősíti ezt a következő bejegyzés is.

Next

/
Thumbnails
Contents