Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patrícius család története I.
JÄRÄNYI L.: EGY PÉCSI PATRÍCIUS CSALÁD I. 173 előkerült tanácsi jegyzőkönyvi adatoknál néha előfordul, például: 1740. Bartolovics Tamás polgár lesz 25 . 1743. Bartalovics Tamás fizetett egy adóíven 26 . 1748. Bartalovics testvérek szőlő vesznek 27 . Összefoglalva családi nevünk kialakulásának fentebb említett anyakönyvi, adóösszeírási és tanácsi jegyzőkönyvi adatait: Bertalan leszármazottait, már az 1700-as évek első felében - 1727-től egyre inkább - Jaran fia, Jarincsin, Jaranovics néven hívják, majd 1737-től már Járán, Járány; az 1750-es évektől véglegesen Járányi-nak nevezik. Bertalan gyermekei Antal Rátérve a gyerekek életének ismertetésére, foglalkozni kell Antalnak - a számítások adatai alapján valószínűleg Bertalan első házasságából származó fiának - a problémájával. A telekkönyv az Anna u. 29. sz. házról azt írja, hogy 1761-ben megvette Járán Antal. Miután a kor szokásai szerint ez majdnem minden esetben korábbi birtoklást jelent, mert a vételeket sokszor csak évek múlva, gyakran csak a következő tulajdonváltáskor jelentették be, hogy így elkerüljék az átírási költségeket. Ezt számításba véve: 1748-1761 közötti években juthatott ez a ház Járán Antal birtokába 28 . A telekkönyv 1764-ben már özvegy Járány Antalnérói ír, tehát Antal már nem él, bár halálának bejegyzését még nem találtam meg. Feltételezve egy 60 év körüli átlagéletkort, Antal születését 1700-1705. körüli évekre lehet tenni, és akkor Bertalan és első felesége, Anna gyermeke. Esküdhetett 1735 körül. Sajnos az Eskettek anyakönyvében 1734. szeptember 20-től 1736. április 12-ig egy sor bejegyzés sincs, csak üresen hagyott oszlopok, így Antal esküvőjének nem is lehet nyoma 29 . Fia, szintén Antal, pokrócos mester, akinek keresztelési adatait még szintén nem találtam meg, de 180l-es halála idejét igen és ott azt írják, hogy 60 éves volt. Ez valószínűleg 17351740. közötti születési évet jelent, esküdhetett 1765 júliusa előtt, mert első gyermeke 1766 áprilisában született, feleségét Kozáry Katalinnak hívták. Hét fia és két lánya volt, akik közül a felnőttkort megérte György, aki valószínűleg pokrócos volt; Ádám, aki biztosan pokrócos volt, apja mesterségét követve; Klára lánya, aki Horváth Istvánhoz ment férjhez; végül Julianna lánya, aki a szomszéd házba, az Anna u. 27-be ment férjez Delibeli Mihály bocskoroshoz. Sok a hiányzó adat Antalnál, mégis a meglévő csekély anyakönyvi adatokat visszaszámlálva és a telekkönyv adatait is figyelembe véve, Bertalan gyermekének számítom őt is. Miért nem ment б is anyjuk halálakor, 1711. novemberében Péterrel és Györggyel együtt az Anna u. 39-be, és ott miért nem szerepel, még nem tudom, de mellette szól az a tény, hogy a többi Járányi közelében telepedett le, és a nevét is Járán-Járány-Járányinak írják a meglévő források. Ez pedig pontosan követi családnevünk kialakulásának sorrendjét. Péter Érdekesen alakul Bertalan idősebbik fiának, Péternek a sorsa. Apja és nagyapja foglalkozását követi, mészáros. Egy 1732. évi adóösszeírási íven ez áll: „Lanio Peter Jaranovics = Jaranovics Péter mészáros." 1724-ben esküszik az ifjú Bartolovics Péter, pécsi lakos az ugyancsak pécsi Bartalovics Katalinnal (úgy tűnik, névrokon!). Egyik esküvői tanuja Sárics Tamás, aki később Péter szinte minden gyermekének keresztapja lesz 30 . Péter az adóíven már 1724-ben rajta van, elég sok bor után adózik: 24 urna = 24 akó, és még mezőgazdasági termények után is. Itt igazolódik, hogy apjától, Bertalantól szőlőt, vagy szőlőket és földet is örökölt. Az adóíveken egymás mellett szerepel mostohaanyjával özvegy Mészáros Bertalannéval, még az 1730-as adóíven is, ahol mostohája neve így van írva: özvegy Járán Bartolovicsné. Az adóívek igazolják, hogy az özvegy ott maradt Bertalan házában. A telekkönyv az Anna u. 41. sz. telken a 428. sz. ház tulajdonosának mondja 31 . De ez a beírás egy problémát is felvet: Özvegy Meszar Bertalanné Anna Mária és zárójelben odaírja MADAS, hogy Pavinczné, varga. Ennek alapján arra lehetne gondolni, hogy a fiatal özvegy férjhez ment egy Pavincz nevű vargához, de ennek az anyakönyvben semmi nyomát nem találtam. A dolog tisztázására tanulmányoztam az 1722. évi Grundbuch megfelelő helyeit az Anna u. 41. tulajdonosával kapcsolatban: Nr. 428. Bartholomei Meszar hátrahagyott özvegye, Anna Mária és a Meszer szó fölé betoldva: Jarincsin és még egy szó, amit én „consors"-nak, azaz feleségnek olvasok, de az első föléírt szó biztosan Jarincsin, ennek a két szónak a téves olvasata lehet alapja a Pavinczné, varga megjegyzésnek MADAS részéről. Megerősíti ezt a következő bejegyzés is.