Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Járányi László: Egy pécsi patrícius család története I.
170 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Még egy példát tudok felhozni: egy 1759-es tanácsi irat mutatja, hogy Bertalan fiai, György és Tamás egymás mellett birtokolnak szőlőket. Későbbi, vagyonfelosztási iratokból sokszor látható, hogy a testvérek örökölt birtokai egymás mellett terülnek el, mert ha vett birtokról van szó, mindig közlik, kitől vették 12 . Lanio Illyrico = az illír mészárosok A legkorábbról megmaradt Pécs városi iratok feltűnően sokat foglalkoznak az illír mészárosok dolgaival 13 . Ezek ebben az időben négyen voltak, a Budai kapunál és a piacon árusítottak, és egy ízben külön is megjegyzik: „a mészárosok ... mind a négyen ...a rác és a bosnyák is ..." Ez azért lényeges, mert a pravoszláv vallású rác mészárosok csak a Budai kapun kívül telepedhettek le, a város 1692-es fogadalma értelmében, miszerint a város falain belül máshitűt nem tűrnek meg 14 . A bosnyák mészárosok - Bertalan és az apja is katolikusok voltak (emiatt kellett elhagyni őseik hazáját, Boszniát), és így lakhattak a Belvárosban, az Anna utcában. Az sem lehetetlen, hogy már a török alatt is ezekben a házakban laktak, mert Zrínyi 1664. évi téli hadjárata után a város török lakossága megritkult a háborús események és a bizonytalanná vált jövő miatt is. Könnyebb volt tehát az érkező, betelepülő horvát-bosnyákságnak a leégett városi házak alapjaira, meglévő falaira felhúzni egy házat és felhasználni az alatta lévő pincéket is. Különösen, hogy a még álló városfalak bizonyos védelmet is jelentettek, és a betelepülő Martinovics családfő és Bertalan fia is mészárosok voltak, akikre már a török időkben is, de később is mindig szükség volt. Járán Bertalan azonossága Martinovics Bertalannal Felmerül most a lényeges kérdés: hogyan igazolható az 1716-os halotti anyakönyvi bejegyzés Járán Bertalanjának azonossága az előbb emlegetett Martinovics Bertalannal, illetve Martinovics Gyúróval? Az eddig előkerült anyakönyvi iratok válaszolnak erre: 1699. január 6-án születik Katalin, Martinovics Bertalan és Anna lánya. Ez a Katalin hamarosan meghalhatott, mert később 1711-ben születik még egy lányuk, akit szintén Katalinnak kereszteltetnek. Halotti anyakönyv ezekből az évekből még nincs. 1699. októbertől 1708. szeptemberig születhettek Bertalan idősebb fiai: Péter, György és Antal; a későbbi adatokból visszakövetkeztetve, ezek az évek valószínűek. Az anyakönyvi adatok ezekben az években eléggé megbízhatatlanok. A családnév kialakulása most van alakulóban, hol a foglalkozást, hol a származási helyet, vagy nemzetiséget, vagy az apai keresztnevet, vagy az abból képzett -fia nevet használják, de az anyakönyvek hiányosak is. Például a Kereszteltek anyakönyvében 1700. január 26-tól 1704. április 26-ig nincs bejegyzés. A kuruc-labanc háborús események pedig szörnyű megpróbáltatásoknak tették ki a várost. A kor, amelyben Járán Bertalan élt íme egy jelentés mindezekről 1710 szeptemberéből: „...a püspöki székvárost Pécset, 1704. február 1. és 2. napján a lázadó magyarok (kurucok) megtámadták és áruló módon bevettek, és abban hétszáz férfit, többnyire német nemzetiségűt az utcákban, a házakban, sőt még a templomokban és rendházakban is kegyetlenül levágtak, a várost teljesen kifosztották ... kilenc héten át, míg a szlavóniai nemzeti hadsereg Herber stein gróf ezredes és von Plug alezredes parancsnoksága alatt ...a közelbe nem értek, amikor is a lázadók futásnak eredtek. Ekkor némely, a főseregüktől elszakadt csapatrészek (rácok) akiket a polgárok császári segédcsapatoknak tartva, mint barátokat fogadtak és a város kulcsait eléjük vitték - a várost újból és másodízben, a templomokat és kolostorokat meggyalázva kifosztották, sokakat levágtak, köztük egy kanonokot és nyolc papot, a város egész polgárságát kiirtották volna, de von Plug alezredes a megmaradt csekély néptöredéket ... Szigetvár felé elvezette. Miután így ... Pécs lakossága, egyetlen púpos és öreg anyóka kivételével kiirtatott, vagy elmenekíttetett, az említett rácok visszavonulásuk közben a várost és külvárosait felgyújtották és minden rablott holmit... sok asszonyt és gyereket, megszámlálhatatlan jószággal magukkal vittek hazájukba. Miután azonban... egyik másik elmenekült polgár visszatért, leégett házát szárral, vagy szalmával befedte, vagy magát a földbe beásta, harmadszor is megtámadtattak Eszterházy Antal kuruc tábornok által, és a Várba kergettettek, ahol teljes öt napon át... tartották magukat 4.000 ember ellen. Ezen kívül azóta, a mostani óráig, összes jószágállományuk kétszer elraboltatott tőlük, egy alkalommal Balogh Ádám által hat napon át ágyúztattak, és négy teljes hétig voltak körül zárva, miközben malmaik, téglaégetőik a tűz martalékául estek, nem számítva azt, hogy a rácok átvonulása alkalmával az 1706.1707.1708. esztendőben szőleik, gabonájuk, zabjuk súlyos károkat szenvedett, sem azt amit a teljes hét éven át az éjjel nappali őrzéssel a város kiállóit és ... a megmenekült lakosok számára valamit meg mentett" 15 Az 1709. évből van még egy kérelem a püspöki prefektushoz: "...mi, ezen város polgári községe, úgy
