Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig

TEGZES F.: SIKLÓS PECSÉTHASZNALATA 1722-TŐL 1950-IG 161 A törvény alapján 1872. május 25-én elkészített községi szabályrendelet már részletesen szabályozta a bíró és a jegyző teendőit is. A minket érintő rész így intézkedik: „a biró őre a város Pecsétjének; ugy a város nevében teendő jelentéseket, s kiállítandó irományokat, bizonyítványokat, és okmányokat a jegyzővel együtt aláírja". A jegyző „vezeti a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveit, fogalmazza, s a bíróval együtt aláírja a község nevében intézendő jelentéseket és leveleket, kiállítandó bizonyítványokat és egyéb irományokat, és egyáltalán a községi rendes ügyvitelről gondoskodik" }

% Ha nem is volt használatban folyamatosan, egymás mellett többféle pecsétnyomó (bár ez még a kutatások jelenlegi szakaszában nem teljesen bizonyított), de az tény, hogy Siklós leltárában 1870-ben és 1880-ban nyolc darab pecsétnyomót tartottak nyilván

19

. 4. Nagyközségi időszak A település lakóinak városi-polgári öntudatára a végleges csapást az 1886: XXII. te. 1. §-a mérte, amely most már visszavonhatatlanul megszüntette a mezővárosi rangot és a nagyközség fogalmát használta. Siklós ennek a törvénynek alapján újabb községi szabályrendeletet alkotott 1887. március 29-én

20

. A bíró kötelességeinél és jogainál többek között előírja, miszerint „őre az egyik községi pecsétnek és a pénztár egyik kulcsának; a községi kiadványokat és bizonyítványokat a jegyzővel együttesen aláírja." A jegyző a „tanácskozásokról jegyzőkönyvet vezet, végez minden fogalmazványi munkát, eszközli a hivatalos levelezéseket, s ő állítja a község minden hivatalos iratát s bizonyítványokat s ezeket a bíróval együtt aláírja; őre a község második (réz) pecsétjének." Véleményünk szerint Siklós ekkor „dacból" készíttette el a régi, homorú vésetű viaszpecsétnyomóinak mintájára az új pecsétnyomóit. Ezek természetesen már domború véséssel készültek és festéket használtak velük viasz helyett. Az 1887. június 28-án tartott képviselőtestületi ülésen az elöljáróság terjesztette a testület elé azt az indítványát, miszerint a „községi festékes bélyegző számtalan, a forgalomban levő utánzatok miatt megváltoztattassék, s egyúttal a már elkészített s itt lenyomott a város címerét és a város pecsétjein lévő köriratot magábafoglaló új bélyegzőt bemutatják."

21 A testületnek bemutatott új pecsét széle finoman füzérezett, 26 mm átmérőjű, a 15 mm-es nagyságú zárt pecsétmezőben, heraldikailag a jobb oldalon a felhőn ülő Madonna, ölében a kis Jézussal látható, baloldalt a koronás magyar kis címer, de már nem a Szent Koronával került bevésésre. Középen találjuk a fején a három ágú nyílt koronával ellátott jobbrafordult, két hátsó lábára ágaskodó oroszlánt, amely a két mellső mancsában kardot tart markolatánál és a felső harmadánál markolva. A 4 mm-es betűszalagban 3 mm nagyságú betűkkel a felirat: ** SIGILLUM * oppiDi * SIKLÓS (12. ábra). Eddigi kutatásaink szerint ezt a pecsétet 1898. augusztusában még használták. Ezzel egyidőben - de ezt már nem a testület elé tárva - elkészíttettek egy hasonló, másik pecsétnyomót is (13. ábra). Ennek átmérője 27 mm, a 17 mm-es zárt pecsétmezőben a már ismert ábrázolások. A betűszalag itt 5 mm. A körirat is ugyanolyan, csak a szavakat elválasztó jel más: x. Ez a pecsét 1891-ben még használatban volt. 5. A századvég A XX. század elejéig még három pecsétnyomót készíttetett Siklós. A 14. ábrán bemutatott pecsét átmérője 26 mm, a zárt pecsétmező 15 mm. Ennél találunk egy alapvető változást. Mégpedig, hogy az ország kis címerén lévő korona megint a Szent Koronát ábrázolja. 14-17. ábra.