Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

DÉNES A. ÉS ORTMANN-NÉ AJKAI A.: A DRÁVA BARANYAI HOLTÁGAI 13 15. Nagy-füzesi morotvák (2. ábra) A Nagy-füzes erdő délkeleti sarkának pici, szinte teljesen feltöltődött, nyárra kiszáradó vízfelületű morotvarendszere a Dráva hullámterében. Növényzet: A sekély vízben kevés hínámövényzet, Lemna minor, Hydrocharis morsus-ranae, Nymphoides peltata fajokkal, valamint mocsári fajokkal: Alisma plantago-aquatica, Irispseudacorus, Oenanthe aquatica, Rorippa amphibia, Symphytum officinale, Caltha palustris. Nagyobb területű Carex gracilis, С. acutiformis, С. riparia, С. vesicaria alkotta magasásosok. Kisebb nádas (Phragmitetum communis) és a pántlikafű (Baldingera arundinacea) társulás is előfordul, mely utóbbi a fűzligetek aljnövényzetében is dominál. A fűzligetek részben öreg fragmentumok, gazdag természetes aljnövényzettel, de az ültetett nemes füzesek aljnövényzete - a jobb vízellátottságnak köszönhetően - szintén gazdagabb a morotvarendszer közelében: Leucojum, aestivum, Cardamine pratensis, Polygonum hydropiper, Rorippa amphibia, Iris pseudacorus, Caltha palustris, Agrostis alba, Angelica sylvestris, Carex vesicaria, Galium palustre, Lychnis flos-cuculi, Lysimachia nummularia, Lythrum salicaria, Myosoton aquaticum. Védett fajok: Senecio paludosus, Leucojum aestivum, Nymphoides peltata, Caltha palustris, Cardamine pratensis, Carex vesicaria Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén van. Néhol a morotvákat beültették nemes fűzzel, ami által szép értékes élőhelyek tűnnek el az ártéren. Több tájidegen és hazai agresszív inváziós faj is erősen terjed, a hullámtérben, többek között ezekben a morotvákban is: Acer negundo, Amorpha fruticosa, Echinocystis lobata, Solidago gigantea, Rubus caesius. Ezek továbbszaporodásának megakadályozása, egyesek teljes kiirtása fontos természetvédelmi kezelési feladat. Felsőszentmárton 16. Mrtvica (Mrtvica-tó, Mertvica) (1. ábra) A Mrtvica Felsőszentmárton település közvetlen szomszédságában húzódó, ~12-ha -os, gazdag vegetációjú, nagy vízterű holtágak egyike. A falu legszélső utcája a holtág partján található. Északi partja részben kaszált és legeltetett gyep, ültetett fákkal, részben pedig cserjés. Északi oldalát rendszeresen kotorják, bár ez elsősorban csak a hínárvegetáció eltávolítását jelenti. Egy régebbi, nagyobb, aljzatot is érintő kotrásból származó iszap, egy sávban felhalmozva található a holtág északi partjával párhuzamosan, attól kb. 10 méterre. A kotrások ellenére, a holtág vize sekély, átmelegedő, tápanyagban gazdag. Déli partja legelőre telepített, erdei fenyő, magyar kőris és más fafajok ültetvényével, illetve kis részben legelővel érintkezik. Növényzet: Északi partján a kaszálások és a kotrás miatt csak hínárnövényzet él, az viszont igen gazdag és szép. Fő alkotója a tündérfátyol (Nymphoides peltatata). A hínárnövényzet további fontos alkotói: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Hydrocharis morsus-ranae, Riccia fluitans, Ricciocarpus natans, Utricularia vulgaris, Ceratophyllum demersum, Nuphar lutea. Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és irodalmi adatok szerint súlyom (Trapa natans) is előfordul a holtágban. Déli partját széles sávban természetes, háborítatlan vegetáció szegélyezi. Ezek nagyrészt nádas társulások (Phragmitetum communis, Typhetum latifoliae, Glycerietum maximae), fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae), valamint a kálmos (Acoretum calami) társulása, mely végig szegélyezi a holtág déli partját. Utóbbi az egész Dráva mente legszebb, ilyen társulása. A holtág nyugati vége természetes fűzliget (Leucojo-Salicetum albae), melynek aljnövényzete is igen szép, nem gyomos. Védett és ritka fajok: Acorus calamus, Nymphaea alba, Nymphoides peltata, Salvinia natans Trapa natans, Hottonia palustris, Urtica kioviensis, Riccia fluitans, Ricciocarpus natans, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus, Equisetum palustre. Egyéb természeti értékek: A kálmos nagy területű társulása. Természetes, az elmúlt, kb. 30 év során kialakult, gazdag aljnövényzetű fűzliget. Tájképi érték: a holtág növényzete, valamint a holtág, a mellette levő legelővel és a Dráva parti erdőkkel. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. A Duna-Dráva Nemzeti Park határával közvetlenül érintkezik. Délre kanyarodó végét a Dráva védtöltése levágja, azzal egy zsilipen keresztül érintkezik. A töltésen belüli vége teljesen feltöltődött, befüzesítették. Vízutánpótlása nagyon csekély. Horgásztó; horgászstégek nincsenek; horgászat az északi partról és csónakból történik. A parttal közvetlenül érintkező falu jelentős szennyező forrás, a szennyezőanyagok a csupasz, növényzet nélküli part felől szabadon jutnak a tóba. 17. Ogreda (1. ábra) Feltöltődött holtág, szinte teljes egészében égerláp borítja. Körben szántóföldek ül. szárazabb erdőrészletek övezik. Növényzet: A Dráva-sík legszebb égerlápjainak egyike. Nagy területe értékét még tovább növeli. Aljában