Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Schléder, Zsolt–T. Biró, Katalin. Petroarchaeological studies on polished stone artifacts from Baranya county, Hungary

100 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41 -42 (1996-97) Üledékes kőzetek: Kristályos mészkő Metamorf kőzetek: Szerpentinit Metadolerit Metamikrogabbro-dolerit Metamagmatit (1) Metamagmatit (2) Szaruszirt Metagabbro 1. sz. minta 5. sz. minta 6. sz. minta 7. sz. minta 11. sz. minta 18. sz. minta 12. sz. minta 15. sz. minta A meghatározott kőzetek között legjelentősebb számban képviselt tefrit helyi (Mecsek hegységből származó) nyersanyag, amelynek műhely-telepeit sejthetjük a Mecsek déli lábainál elhelyezkedő alacsony dombtetőkön. A nyersanyag jellegzetes és specifikus, a régészeti anyagban jól felismerhető, biztosan mecseki kapcsolatokat igazol távolabb fekvő lelőhelyek esetében is. Ilyen anyagot közölt NlKL A. (1998) Tolna megyei lelőhelyekről is. A mecseki tefrit azonosításával tovább bővült azoknak a nyersanyagoknak a köre, amelyeknek kapcsolat jelző értéke van a régészeti lelőhelyeken. A szintén nagy számban jelen levő bazaltok vizsgálata kevésbé hozott egyértelmű eredményeket. Mikroszkópos vizsgálattal sikerült a bazaltokat három csoportra bontani: ezeknek egy-egy képviselőjét vizsgálva azonban űgy találtuk, hogy a ritkaföldfém összetétel alapján a három ásványos-szöveti csoport egymáshoz rendkívül közel áll, ami akár azonos származási helyet is jelenthet. Történetesen a három csoportba sorolt, neutron-aktivációval is vizsgált minta három különböző lelőhelyről és kronológiai szintről származott! A nyomelem-eloszlási adatok alapján a vizsgált bazaltok legközelebb a kisalföldi bazaltokhoz állnak; az ásvány-kémiai vizsgálatok szerint azonban távolabbi eredet is valószínűsíthető (Nógrád-Gömör vidéki bazalt). A bazalt balták kérdése feltétlenül további alapos vizsgálatokat igényel. A bitumenes kristályos mészkő eszköz helyi eredete megállapítható. A metamorf kőzetek, amelyek nagy változatosságban de egyedileg kevés mintaszámmal szerepeltek a vizsgált anyagban, minden bizonnyal távolabbi eredetűek. A szaruszirt forrását a bánáti kontakt metamorf régió területén feltételezzük. A metagabbro eredetére lehetséges forrás a Papuk hegység vagy az alpi régió Rechnitz környéki földtani „ablaka". A bázikus metamagmatitok feltehetően a Szlavón szigethegységből származnak. A szerpentinit legvalószínűbb származási helye a kelet-alpi Pennini sorozat (Bernstein környéke). A metamorf kőzetek származási helyének pontos megállapítására, bizonyítására is további kutatások szükségesek. A három, jelentősebb számban képviselt lelőhely anyaga a következő képpen alakul: Lelőhely Leltári szám /mintás izám Kőzet meghatározás 130, 131, 132, 1,3,8, 12, 13, 15, Tefrit 3 db 135/1, 135/2, 135/3, 17, 18 Bazalt (3) ldb 138/2, 139/4, Mészkő 1 db Metamagmatit (2) 1 db Szaruszirt 1 db Metagabbro 1 db 7/9 1935, 14/8 1936 9, 10, 16 Bazalt (1) 1 db (2 db) Bazalt (2) 2 db 71/1, 4, 6, 7 Bazalt (1) 1 db 71/2 (2 db) Dolerit ldb Metamikrogabbro1 db dolerit Pécs-Makártető, Keleti telep Zengővárkony Gusztávműve puszta