Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)

184 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 4142 (1996-97) 1984, 70., 72-73. képek.). Érdemes összevetni PoUack egykorú, azonos tárgyú tervrajzaival (egyik építész munkája sem került kivitelre), amelyek viszont még tisztán mutatják a forradalmi építészet sajátosságait (lásd 127. j.). 113 KOMÁRIK, 1981, 24-25. hasonló eredményre jut, s a konkrét esetre, dolgozatunk tárgyára is gondolatébresztő fejtegetést hoz 30./6. j.-ben. A forradalmi építészet tömegalakítási módszerére vonatkozóan megemlítenénk a legilletékesebb, E-L. Boullée írásait, természetesen az olyan jellegű, vulgáris megközelítésnek még a kísérletét is elvetve, hogy ezeket a teoretikus fejtegetéseket a szóban forgó konkrét épület elemzéséhez megpróbáljuk felhasználni (KAUFMANN, 1952, pp. 471-472.; RosENAU, 1953.; BOULLÉE, 1985. Uerról. Ledoux-al kapcsolatban: FlJEDL, 1978, S. 244-245., passim.). 114 Hof- und Staats-Handbuch des Kaiserinumes Österreich für das Jahr 1856. (Wien, o. J. [1856]). Theil 1., S. 97 ./Col. 1. (wirkliche Kämmerer): Festetics de Tolna Sam. (Promotions-Jahr 1837). Uitt. szerepelnek kamarásként testvérei, Ágoston (S. 96./Col. 3.) és Dénes (S. 97./Col. 3.) is. 115 MOJZER, 1962, S. 7., 21-22., 25.; BIBÓ, 1972, 152.; Brno, 1980, 115. A német forradalmi építészetről újabb összefoglalás: NERDINGER, 1990, S. 70 ff. 116 ZÁDOR, 1972, S. 151 ff. A kor bécsi architektúrájáról és benne a forradalmi építészet ("Revolutions- klassizismus") jelentkezéséről összefoglalóan: WAGNER-RIEGER, 1970, S. 11., passim.; Rizzi SCHWARZ, 1980. Utóbbiban elgondolkodtató az a vélemény, hogy a XVIII. sz. végén az új, radikális stílusváltozásokra Magyarország fogékonyabb volt, mint a császárváros építészete, ahol erősebben meggyökerezett a barokk tradíció (S. 201.). Sajnos, a periódus ausztriai kisarchitektúrájának, ill. a funerális építészetnek az emlékeit nem ismerjük eléggé - amiben az is közrejátszik, hogy kevésbé és esetlegesen publikáltak - pedig ezekben a műfajokban előfordulhatnak a szempontunkból érdekes párhuzamok. Itt csak a keszthelyi Festetics-mauzóleum két, Bécsből rendelt tervsorozatára hivatkoznánk (lásd 139. j.). A forradalmi építészet ausztriai és magyarországi emlékeiről - benne a funerális műfajról is - újabb összefoglalás: NERDrNGER, 1990, 226 ff. 117 MOJZER, 1962, S. 7., 21-22., 31., 37-38.; ZÁDOR, 1972, S. 152 ff.; BIBÓ, 1972, 146.-, 152., passim.; Rizzi - SCHWARZ, 1980.; WINKLER, 1996, 226-228. 118 Az 1762-1772 között épült székesegyház, és az 1764-ben, uott. emelt diadalív tervezője, Isidore Marcellus Amandus Canevale (1730-1786), mesterével, G. N. Servandonival, Párizsból érkezett 1760-ban Bécsbe, s innen került Magyarországra (ZÂDOR, 1960, 44.; ZADOR, 1972, S. 152 ff.; MOJZER, 1962, S. 7., 21-22., 25., 37-38.; BIBÓ, 1972,131.; BlBÓ, 1978, 92., 139. j.; RlZZl SCHWARZ, 1980, S. 202., 203-205., 208., 566./Nr. 1109., 569 ./Nr. 1120., passim.; NERDINGER, 1990, S. 226-227., 334.). 119 A váci székesegyházhoz hasonlóan, szintén Migazzi bíboros által, 1778-1780 között építtetett templomot, amely Ausztriában a forradalmi építészet egyik legkorábbi emléke, WAGNER-RIEGER (1970, S. 16.) másnak attribuálja. (Lásd még BlBÓ, 1972,144./26. j.; Вюо, 1980, 117., 307./kat. 312.; RIZZI - SCHWARZ, 1980, S. 569./Nr. 1121.). 120 A Károlyi család már 1781-ben felmérette Borsitzky Pállal. A keszthelyi gr. Festetics György 1801-es rendeletére, az uradalom Bécsben taníttatott mérnök-gyakornoka, Czirer János is elkészítette a templom felmérési terveit (BlBÓ, 1972,143-145.; GALAVICS, 1973,505.; BlBÓ, 1980,117., 307./kat. 312..). Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk egy, a pécsi rajziskolában, 1826-ban készült tanulórajzot is, amely a fentivel némi hasonlóságot mutat, s Pfilf Máténak, az iskola későbbi tanárának munkája (KOPASZ, 1978, 370./15. kép; BlBÓ, 1980, 320./kat.337.). 121 MOJZER, 1962, S. 7., 33., 55-56.; WAGNER-RIEGER, 1970, S. 3334., 42./Anm. 76.; ZÁDOR, 1972, S. 155 f.; DOBROVTTS, 1984.; WINKLER, 1996, 226-230.; SISA, 1997, 12-14., 19-20. Már csak J. F. Engel, bécsi mester révén is, aki Moreau kivitelezőjeként, ill. munkatársaként működött Magyarországon, s persze önállóan is (MOJZER, 1962, S. 33., 38., 56.; BlBÓ, 1972, 147-148.; Bmó, 1980, 117.;317-318.; DOBROVTTS, 1984.; NERDINGER, 1990, S.234-235., 335.; SlSA,1997, 14.; lásd még 105., 124., 139. j.). 122 Az 1830 körüli stílusváltásról összefoglaló áttekintést ad: Bmó István: Építészet és építészeti tervek, (in SZABÓ - SZÉPHELYI, 1981, I. köt., 18-23.), 18-21. Lásd még 112. j. A forradalmi építészet érdekes, kései képviselője az heg. Esterházy család szolgálatában álló Stampf Ferenc (1794-1875 után) (WlNKLER, 1996, 230-240.). Publikálója szerint, kivitelezett épületeiről nem tudunk, csak tervei maradtak ránk. Ezek közül - témánk szempontjából is - a soproni városháza 1834-es plánumai érdemelnek figyelmet, pontosabban a főbejárat utáni, földszinti előtér érdekes kupolája (WlNKLER, 1996, 3. és 5. képek), amely a forradalmi építészet francia előképeire megy vissza és a hazai anyagban nincs párhuzama a merész szerkezetnek. 123 Ehhez érdekes adalék SZEMERE Bertalannak, az 1840-ben kiadott útikönyvében szereplő véleménye, ahol már negatívan ítéli meg az antik építészet utánzását (KOMÁRIK, 1982, 23., 17. j.). 124 WAGNER-RIEGER, 1970, S. 77-145. Példának okáért Josef Hardmuth (t 1816), vagy J. F. Engel (fl827), bécsi mesterek oeuvre-jébe lenne beilleszthető egy ilyen, extrém épület terve, de ekkor már mindketten halottak (RlZZI - SCHWARZ, 1980, S. 201., Anm. 12., S. 206., S. 567./Nr. 1112., passim.; NERDINGER, 1990, S.230-235., 335., 337.; Engelhez lásd még 105., 121., 139. j.). 125 Lásd 28. j. Az építtető és a tervező között - a majd három évtizedet átfogó együttműködés folyamán - kialakult, szoros kapcsolat jele a pesti Josephinum telkének ügye (ZÁDOR, 1960, 297.; lásd még 112. j.-ben). 126 Pl. a pesti Brudem-ház (1817) (ZÁDOR, 1960,180-181.). Grafikai ábrázolásának publikálója a szövegben semmit sem közöl a Festetics villával kb. egykorú, szintén a pesti városligetben álló Pichler-villáról, de bizonyára nem ok nélkül hozza képét a fenti épülettel együtt, amely ha lehet, még közelebb áll a francia előképekhez. A monográfia szerzője feltehetően ezt is Pollacknak attribuálja (ZÁDOR, 1960, 96./55. kép). 127 A pesti Harmincadhivatal tervváltozatai (1836-37), Pollack művei közül a legtisztábban mutatják a forradalmi építészet hatását (ZÁDOR, 1960, 281-285.; NEMES, 1984, 70., 68-71. képek.). Érdekes összevetésre ad alkalmat Hild József ugyanerre az épületre, szintén 1836-ban készült plánuma, amely már a félköríves stílus jegyeit viseli (lásd 112. j.-ben). 128 A Festetics villa egyszerű kubusra redukált tömege, a dégi kastélynál az udvari homlokzat portikuszos középrizalitja, a pesti palotánál pedig a belsőben, az előcsarnok térkompozíciója ébreszt ilyen reminiszcenciákat (lásd 28. j.). 129 ZÁDOR, 1960, 313., passim. 130 Lásd 112. j. 131 ZÁDOR, 1960,404.; SZABÓ - SZÉPHELYI, 1981, II. köt., 183., No. 4., 204-205., No. 35. 132 A kérdés alapos elemzése a XVII-XVIII. sz.-ra: DOBROVTTS, 1983, 16-28., passim. Mintegy folytatása XVIII. sz.-i és a XDC. sz. eleji, hazai helyzetre vonatkozóan: BlBÓ, 1978, 97-103. A romantika korára hasonló színvonalú tanulmányok: KOMÁRIK. 1978/2., 47-48.; KOMÁRDC, 1982, 19-28. (Lásd még 152. j.).