Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Mohács az 1848/49-es események idején

70 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 13. BML. Pécs város Közgyűlési Jegyzőkönyve 4321/1848. sz. 14. Baranyai Helytörténetírás, 1973. Pécs, 1973. Baranyai Okmánytár 349. p. 15. Baranyai Helytörténetírás, 1973. Pécs, 1973. Baranyai Okmánytár 349-350. p. 16. 1848. október 2-án kelt levélben Batthyány Kázmér kormánybiztos arra kérte a Honvédelmi Bizottmányt, hogy gőzhajóval küldjenek fegyvereket az újoncok felszerelésére. Országos Levéltár, OHB iratok. 2218/1848. A levél megjelent: Baranyai Helytörténetírás, 1973. Baranyai okmánytár 349-351. p. 17. u. o., valamint Sztankovánszky Imre október 3-án kelt levele Batthyány Kázmérhoz, Baranya megye kormánybiztosához. Tolna Megyei Levéltár, Sztankovánszly Imre főispán iratai. 18. Lásd Náray naplóját, illetve Tarnai Károly visszaemlékezését. Náray János: Pécsi krónika 1848-1849. Ismertette: Bezerédy Győző Baranyai Helytörténetírás, 1973. 179-210. p. Tamai Károly: i. m. 19. BML. Ferences rend irattára 1848. sz. 20. Baranyavári járási jelentések. Alispáni iratok, sz. n. Baranyai Helytörténetírás, 1973. Baranyai Okmánytár, 384-386. 21. Ete János: Részletek Mohács múltjából. Mohácsi Honismeret, 1. szám. 1973. Szerk. Müller Géza. Sokszorosított kézirat. 22. A két levél megjelent: Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár Somogy megyei Kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849 május-augusztus. Baranyai Helytörténtírás 1973. 260-261. 23. Náray János: Pécsi Krónika 1848-1849. Ismertette: Bezerédy Győző. Baranyai Helytörténetírás, 1973. 179-210. p. 24. Tamai Károly: A forradalom alatt i. m. Mohács és Vidéke 1888. 25. Náray János: i. m. Baranyai Helytörténetírás, 1973. 195.p. 26. Náray János: i.m. Baranyai Helytörténetírás, 1973. 193 -194.p. 27. Tamai Károly: i. m. 28. BML. Megyei Törvényszéki iratok: 966/1851 B. Baranyai Helytörténetírás, Baranyai Okmánytár, 1973. 397, p. 29. A büntetések felsorolása végén megemlíti: „Moháts pedig na gyobbszerű költségbe kerülő büntetéssel illettetni fog a katonaság által." BML. Mohácsi járási jelentések 1849. Alispáni sz. n. Baranyai Okmánytár, 1973. 398. p. 30. BML. Alispáni 1328/1849. 31. BML. Mohácsi járási jelentések 1849. Alispáni sz. n. 32. BML. Honvédösszeírások 1/137. 33. BML Városi Lymbus (rendezetlen, számnélküli iratok) A jelentésen a mellékletként jelzett iratok hiányoznak. 34. u. o. 35. Náray János: Pécsi Krónika 1848- 1849. i. m. 205-206. Megjegyzés: Batthyány Kázmér tevékenységével kapcsolatban lásd Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Gondolat: Magyar História. Életrajzok. Mohács in der Zeit der Ereignisse von 1848/49 Győzó BEZERÉDY Der Komitat Baranya ist von den Ereignessen von 1848/49 meist fern geblieben, wichtigere Kriegaktionen fanden auf seinem Gebiet nicht statt. In der zweiten Hälfte des Freiheitskampfes stand der Komitat beinahe ganz unter kaiserlicher Besatzung, so konnte es zu einem Kampf gegen den Feind nicht kommen. Mohács und seine Umgebung besaß aber eine strategische Bedeutung. Das war vor allem der Donau bzw. der Kreigsstraße Eszék-Pest-Buda zu verdanken. Auch die Verbindung zwischen Südtransdanubien mit Bácska spielte in diesem Raum ab. Die Báta-Dunaszekcső-Mohács-Batina Linie war derVerbindungsraum zu den lebenswichtigen Kämpfen in Bácska. Als Jellasics im Herbst 1848 Ungarn angegriffen hat, ist General Roth mit seinem Heer durch Baranya zum Zentrum des Landes gedrungen, Regierungskommissar Kázmér Batthyány ist nach Mohács zurückgezogen, um die Verbindung mit dem Bácska-Gebiet aufrechtzuerhalten und den Widerstand auf der Donau basieriend zu organisieren. Da er über ein schwaches, unzureichend aufgerüstetes Heer verfügte, stütze er sich auf ein gut ausgebautes Aufklärungsnetz und baute seine Taktik auf unerwartete Überfalle (Pécs, Oroszló, Pácsvárad). Mit diesem Guerillakrieg ist es ihm gelungen, die kaiserlichen Truppen in voller Unsicherheit zu jalten. Als aber Eszék, der wichtigste Stützpunkt dieses Gebietes gefallen (am 12. Februer 18949), wurde Mohács nun für das kaiserliche Heer zu einem strategisch wichtigen Gebiet, aber mit einem verkehrten Vorzeichen, d.h. zum Zweck, die Verbindung mit Bácska zu verhinderm bzw, das südliche Donaustromgebiet zu kontrollieren. Selbst Jellasics ist auf der jahrhundertalten Kriegsstraße durch Mohács nach Slawonien gezogen, um dort den Jrieg gegen die Ungarn weiterzuführen. Die Besatzungskräfte konnten in der Umgebung der Stadt nur Schwer eine feste Stellung nehmen, obwohl harte Strafen verhängt worden waren. Die Revolutionäre, die Nationalgardisten, die Landwhrsoldaten (Honvéd) konnten aber nicht mehr wirkungsvoll gegen sie auftreten. A szerző címe: Dr. BEZERÉDY Győző Pécs Nagy Imre út 12. 7632