Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Természettudományok - Ádám László: A Janus Pannonius Múzeum holyvagyűjteménye, III. (Coleoptera: Staphylinidae)

ÁDÁM L.: A JANUS PANNONIUS MÚZEUN HOLYVAGYŰJTEMÉNYE, Ш. (OOLEOPTERA: STAPHYUNTOAE) 45 A Barcsi Ősborókás savanyú homokján - hasonlóan Belső-Somogy más homokvidékeihez - száraz homoki gyepek, leromlott, elnyíresedett tölgyesek, ültetett (részben természetesen újuló) erdeifenyvesek, akácosok stb. tenyésznek. A patakvölgyekben, buckaközi mélyedésekben mocsarak, égerligetek, illetve láperdők alkotják a természetes vegetációt. A holyvafaunában erősen keverednek a síksági, a dombsági és a hegyvidéki elemek. Az itt élő holyvák többsége - csakúgy, mint az érdekesebb, illetve ritkább fajok többsége (pl. Olophrum austriacum, Oxytelus fulvipes, Hypostenus fornicatus, Paederus balcanicus, Lathrobium rufipenne, Acanthophus laevigatus, Bisnius diversiceps, Gabrius trossulus, Tachyporus abdominalis, Gyrophaena pulchella, Placusa complanata, Ocyusa maura, Sphenoma rufum, Ewymniusa crassa) a Dunántúlon, illetve hazánk erdős vidékein másutt is megtalálható. A kevés jellemző faj egyike a Paratrogophloeus opacus, amely egyelőre csak a Dunántúlnak erről a vidékéről (Belső- és Külső-Somogy, Kis-Balaton stb.) ismert. A ritkább, faunisztikai szempontból érdekesebb fajok közé sorolható még a Phloeostiba lapponica, a Raphirus nigríceps, a Gyrophaena williamsi, a Placusa atrata és a Coproceramius europaeus is, bár ezek sem kizárólagos lakói a Barcsi Ósborókásnak, illetve Belsó-Somogynak. A Phloeostiba lapponica és a Placusa atrata általában ott fordul elő, ahol az erdeifenyő őshonos, azaz a Dunántúl hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú területein. Mindkét faj elhalt fák, elsősorban az erdeifenyő, leváló, nedves kérge alatt él. A Raphirus nigríceps a dunántúli homoki fenyérek jellemző állata, míg a Coproceramius europaeus a dunántúli vizes, nedves és üde erdők lakója. A Gyrophaena williamsi nálunk elsősorban a Nyugat-Dunántúl mészkerülő erdeit lakja. A Nyugat-Dunántúl hűvös, csapadékos, hegyvidéki éghajlatú tájain gyakoriak a vizes-nedves élőhelyek, a liget- és a láperdők (az Őrségben a tózegmohás lápok is). Zonális erdőtársulás a gyertyános tölgyes, illetve a bükkös, ezeket azonban - az erősen kilúgozott talajokon - mindenütt mészkerülő erdők helyettesítik. Az erdeifenyő - azon kívül, hogy elegyfa csaknem minden mészkerülő lomboserdőben - önálló társulást is alkot, a Vend-vidéken pedig még extrazonális lucosok is tenyésznek. A Rába és a beleömlő nagyobb patakok növényzettel gyéren benőtt, mészben szegény, nyers öntésein jellegzetes partlakó holyvafajok (pl. Hesperophilus cribricollis, Paederídus ruficollis) élnek, ezek azonban országunk hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú erdős vidékein, nagyobb folyók, patakok mészben szegény öntésein - szórványosan másutt is előfordulnak. A ligetes láperdők, lápok jellemző állatainak többsége szintén nagyobb elterjedésű, három faj (Olophrum austriacum, Paragabríus nigríta, Eurypórus picipes) azonban egyelőre csak a nyugati-délnyugati országrészből, illetve a Nyugat-Dunántúlról ismert. Vas és Zala nedves-üde erdeinek (mészkerülő tölgyeseinek, erdeifenyveseinek stb.) jellemző holyvái közül egyesek (pl. Megarthrus hemipterus, Bisnius cyanipennis, Gyrophaena williamsi) nagyobb elterjedésűek - a nyugati-délnyugati országrészben (Somogyban, a Mecsekben stb.) is előfordulnak -, mások (pl. Paederus brevipennis, Euryusa brachelytra, Microdota palleola) azonban egyelőre csak erről a vidékről ismertek. Az Órség és a Vend-vidék viszonylag alacsony tájain a hegyvidék (az Alpok, illetve a Kőszegiés a Soproni hegység) magasabb régióinak jellemző állatai jórészt hiányoznak. A tűlevelű erdők jellegzetes fajai (pl. Tachyporus corpulentus, Placusa atrata, Xenota myrmecobia) ezen a vidéken elterjedtebbek, mint országunk más tájain, gyakorinak azonban itt sem mondhatók. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok Dr. Horvatovich Sándornak és Dr. Uherkovich Ákosnak, hogy a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményét rendelkezésemre bocsátották, illetve hogy kézirataimat gondosan ellenőrizték és szerkesztették.