Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)

MENDÖL ZS.: ÉPfTÉSZPALYA KÉT VILÁGHÁBORÚ SZORÍTÁSÁBAN: HOFFMANN LASZLÓ (1897-1943) 251 Az elmúlt fél évszázad csaknem kitörölte nyomát a városképből, lebontva, átalakítva a kor modernségét szolidan képviselő alkotásait. A Donátusi Szt. Bertalan kápolna maradt meg változatlanul, s a Batsányi utcai családi háza. A Höfler villa még visszaállítható: egyikük 1. MENDÖL Zsuzsnna: A modem építés térhódítása Pécsett és Baranyában. = Baranyai Művelődés 1987. 1. sz. 58. 2. A Magyar Ipar Almanachja. Főszerk.: DALNOKI Kováts Jenő. Bp. 1929. 280. p. 3. Itt fejezem ki köszönetem Visnya Józsefné Hoffmann Évának a dokumentumok rendelkezésemre bocsátásáért, segítségéért, valamint a Baranya Megyei Levéltárnak, kiváltképpen Tegzes Ferenc levéltárosnak a tervanyag feltalálásában nyújtott munkájáért. 4. Hoffmann Károly Ajtó-, ablak - és bútorgyárára lásd: Kiállítási Értesítő 1888. aug. 29. 2., Pécsi Figyelő 1890. ápr. 12. 3., Kiss József: Pécs és környéke. Pécs, 1894. 56-57. A portál terve: Bm. L. Polgármesteri iratok 22770/1897., 7845/1897. RÓNAKY Kálmán: Hírek a múlt század hatvanas éveiből. Dunántúl, 1934. szept. 23. 4. MENDÖL Zsuzsa: Egy Zsolnay majolika homlokzatról. Echo 1988 (2): 8-9. 5. A pécsi Állami Főreáliskola Értesítője az 1912/13. tanévről. összeállította: GALLOVICH János. Pécs, 1913. 46 az 1913/14. tanévről. Pécs, 1914. 99., 104. Az Eötvös önképzőkörben Hoff­mann László az amatőr fényképezés kategóriában dicséretet kapott., ... 1914/15. tanév értesítője, Pécs, 1915. 85. 6. „Hofman László tartalékos hadnagy oki. építészmérnök. 1915. jól. 15-én vonult be mint önkéntes és a tiszti iskola elvégzése után az orosz hadszíntérre ment. A 31. hadosztály rohamzászlóalja kötelékében az orosz és az olasz hadszíntéren az összes hadműve­letekben részt vett. 1918. novemberében szerelt le. Harctéri szolgálata 27 hónap. Kitüntetései. Signum laudis. Br. v. é." - A voltes, és kir. 69. „Hindenburg" gyalogezred története (1910-1918) és világháborús emlékalbum. Szerk.: CRETTIER Ferenc. Cegléd 1937. 445. 7. KOTSIS Iván (1889-1990): Életrajzom. Részletek. In: Lapis angula­ris. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Bp. OMvH Magyar Építészeti Múzeum, 1995. 245. 8. Bizonyítványok: diplomájának másolata 45132/138/937., 1673/921. Bizonyítvány Pilch Andortól a Mérnöki Kamara részére, és 1855/1932. okt. 4. Ruzsinszky Béla elnök, a Pécsi Ipartestület elnöke aláírásával. E dokumentumok Visnya Józsefné tulajdonában vannak. Lásd még: Pécs művészei. Dunántúl, 1934. dec. 25. Melléklet 29. Heinrich HABEL - Klaus MENTEN - Michael PETZET - Siegfried von QUAST: Münchener Fassaden. München, Prestel, 1974. 9. „1928. márciusában a PAC-PEAC rendezésében nagysikerű vivóakadémiát tartottak a kaszinóban, melyen megrendezésre került az első női tőrverseny. A versenyt Zelms nyerte Hoffmanné előtt." - Dunántúl, 1928. márc. 23., , 1928. máj. 8. lásd még: Baranya megye testnevelés és sporttörténete 1867-1945. Szerk. BEZERÉDY Győző, Pécs, 1987. 345. p. uo. 346. p.: „Decemberben megalakult a Magyar Vívószövetség Délnyugati Szövetsége (Pécs, Nagykani­zsa, Szekszárd, Kaposvár, Bonyhád). Előadó Hartó Frigyes, intéző bizottsági tagok: Kamiili Károly és Hoffmann László voltak." ­Dunántúl, 1929. dec. 18. talán a tervező nevével megjelölhető lenne, emléket állítva egy jelentős iparos dinasztia leszármazottjának, Pécs város formálásáért becsülettel tevékenykedő Hoff­mann Lászlónak, a helyi modern építészet közkatoná­jának. 10. Ludwig Károly nyerte a budai külvárosi temető déli részén építendő egyetemi tornacsarnokra meghirdetett eszmei pályázat első díját (9 pályamű közül). = Dunántúl 1937. ápr. 8., az elkészült sportcsarnok átadásáról: Dunántúl 1939. jan. 6. 5. 11. A statisztikai adatok egy visszatekintő összehasonlításában szerepelnek. Pécsi Napló 1931. jan. 14:3. GÁBORI Imréné: 60 éves Pécs Gyárváros temploma. Külváros II. évf. 1989. szepL: 4. 12. Pécsi Lapok 1924. ápr. 9.: 4. 13. Első pécsi bőrgyár. Siklósi út 52.: Festékszóró épület terve. (1934. máj. 16.), Finombőrkikészítő kétemeletes épülete (1936. júl. 28.), Cseres egyemeletes épülete (1937. jún. 22.), Sportház a Hun utcai sporttelepen (1940. jan. 29.), Bőrzsírtalanító egyemeletes épületé­nek terve (1940. márc. 29.) 14. Dr. GYURKOVICS Lajos: A Bonyhádi Cipőgyár rövid története. In: Bonyhád a 18-19. században. Szerk. KOLTA László. Bonyhád, 1975. 134. p. 15. Pécsi Lapok 1923. dec. 2: 3. „460 kis keretes munkásház épül Meszes telepen" - és Pécsi Lapok 1924. márc. 25.:3. 16. Pécsi Lapok 1925. márc. 31. 1. 17. MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978. 228. 18. A pályatervek a Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BmL) Tervtárában II. 41. sz. A siklósi járási székház és főszolgabírói lak épületére beadott pályatervek között а ,Депа" és az „Erzsébet" jeligéjű Hoffmann tervénél modemebb szellemű. 19. Dunántúl 1927. febr. 2. 20. B. HORVÁTH Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917-1948). A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992), Pécs 1993. 145­146. 21. A Mecsek Egyesület Évkönyve XLIV. Pécs 1934. évre. Pécs 1935. 33-34. p., Dunántúl 1935. ápr. 12., 1935. máj. 20. 22. Dunántúl 1928. márc. 18. 3. 23. Bm. L. tervtára, Ép. eng. 14405/1928. és 10810/1929. 1945. után pártház lett az épületből, majd az erdészeti igazgatóság használta, 1953 körül lakásokat alakítottak ki benne (a földszinten egy nagy és egy kis lakást, az emeleten további két lakást). Az emeleti terraszt beépítették és a keleti homlokzat hozzáépítéssel is válto­zott. Az épületnek ezen újabbkori történetére vonatkozó adatait az ott lakó Dénesi Ödön építészmérnöknek köszönöm. 24. Dr. FEJES György: Harkányfürdő története. In: Baranya Vármegye Trianon után tíz évvel 1919-1929. Szerk. Dr. MATOLAY Károly és ZSADÁNYI Oszkár. Mohács, 1930. 74. old.: „...a fürdőigazgatóság egy modemül berendezett nagy szállodát épített. Az új „Otthon" nagyszálloda 70 szobából áll..." - CSEKEY István: Harkány. Pécs Város Idegenforgalmi Hivatala kiadása 1957. 29. old.: „a bérlők a fürdőtelep mellett vásárolt saját telkükön felépített új szállót előbb 1929 végéig bérbe, majd 147 ezer pengőért tovább adták 120 ágyas felszerelésével együtt a MÁV Betegségi Biztosító Intézetnek üdülő céljaira." - Pécsi Állami Levéltár 20841/1929. 60. o.: A Bajcsy Zsilinszky u. 1. 1929-ben épült MÁV gyógyház 120 ággyal. 25. Dunántúl, 1929. júl. 9. 4. Jegyzetek

Next

/
Thumbnails
Contents