Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Mezei Ottó: Galimberti Sándor Amszterdam című képének rekonstrukciós kísérlete

MEZEI О.: GALIMBERTI SÁNDOR AMSZTERDAM CÍMŰ KEPÉNEK REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLETE 211 18. Tibeti világkerék (С. G. Jung: Die Archetypen ... nyomán) A szimbólum lelki, indulati gyökereit vizsgálva Jung arra a következtetésre jut, hogy ez a különleges állapot az Én heves meghasonlását vonja maga után, ami a Tézis és Anti tézis egyenlő befogadását jelenti, mindkettőben való feltétlen részesedést biztosít. Ezáltal megteremtődik az akarat nyugalmi állapota, minden egyes motívum létrehozza a maga ugyanolyan erős ellenmotívumát. Ez a pszichikai folyamat (amit Jung másutt képi példákkal illusztrál) az Amszterdam esetében vizuálisan a körön be­19. Individuális mandata (С. G. Jung: Die Archetypen ... nyomán) lüli városmag alsó és felső részének szembeállításában, fentebb általunk is hangsúlyozott különbözőségében, va­lójában ellentétes megfeleltetésben jelentkezik. Ezek után Jung további megállapításai témánkra vonatkoztatva is maguktól értetődóek. Mivel az élet - hangsúlyozza - a nyugalmi állapotot nem viseli el, az életenergiák valósá­gos torlódása jön létre. Ez - teszi hozzá végezetül ­elviselhetetlen állapotot eredményezne, ha az ellentétes feszültségből nem egy új egyesült működés (funkció) állna elő, amely az ellentéteken túl vezet. 19 Tudvalevően Galimberti Sándor az Amszterdamot féltve őrzött kincs­ként hozta haza magával Hollandiából s eredetileg Dénes Zsófiára bízta megőrzésre, ahonnan az később a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került. A festmény különle­ges szellemi értékével nyilvánvalóan maga a művész is tisztában volt.

Next

/
Thumbnails
Contents