Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)

182 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) passim.; WATTON, 1982, passim.; HAJÓS, 1989, S. 73 ff., passim.), antik isteneknek dedikálva, de sokszor konkrét személyek emlékművének emelték őket (pl. Kismarton, Leopoldineemlék). A kor funerális architektúrájában, ill. az ehhez kötődő, emlékműveknél is kedvelt forma (MEMMESHEIMER, 1969,171 ff.; GAMER, 1972, S. 142., 145., 366./АЫ). 3., 369./Abb. 9.; МПТЮ - PLAGEMANN, 1972, S. 402./Abb. 8-9.), a forradalmi építészetben, de azon kívül is (KAUFMANN, 1952, passim.; LANGNER, 1963, S. 8., Anm. 20., passim.; MEMMESHEIMER, 1969, S. 171 f.; CURL, 1980, passim.; NERDINGER, 1990, passim.). A magyar anyagból is sok-sok példát említhetnénk, de elég, ha a fenti, kismartoni emléken Qásd 9g. j,) kívül csak a váli sírkápolnára (lásd 105. j.) és M. Casagrande 1844-es, Mátyás-emlék tervére hivatkozunk (SZABÓ - SZÉPHELYI, 1981, II. köt., 227./kat. 66.). 88 HIRSCHFELD vonatkozó fejtegetései (lásd 153. j.-ben) jól mutatják a kor művelt emberének nézeteit a kérdésben. Érdemes megemlíteni még William CHAMBERS-nek, a „Dissertation on Oriental Gardening" с, 1772-ben megjelent műve, ide illő gondolatait is (WlEBENSON, 1968, p. 138., Note 20.). A témáról lásd még: MESSERER, 1963.; VOGT, 1972.; GALA vies, 1973.; HAJÓS, 1989, S. 75., 88 ff., passim. Ilyen jellegű emlékek - többnyire kivitelre nem került - számtalan terve szerepel az irodalomban (PONTÉN, 1925.; ZÁDOR, 1960, 16.; KAUFMANN, 1968, passim.; CASO, 1976; BANDIÉRA, 1983.; ETTJN, 1987.; JACQUES-MOUILLESEAUX, 1989, pp. 281-303.). A hazai anyagra elég, ha a már hozott, kismartoni és váli példákon túl, még megemlítjük a nagygannai sírtemplomot (ZÁDOR - RADOS, 1943, 164.; DOBROVITS, 1984.). 89 KAUFMANN, 1930.; KAUFMANN, 1952.; KAUFMANN, 1968, pp. 141-215.; ZÁDOR, 1960, 14-17.; Вшо, 1972.; KOMÁRDC, 1978, 225-227.; HITCHCOCK, 1987, pp. 16-20.; JACQUES - MOUILLESEAUX, 1989.; NERDINGER, 1990, S. 13-40.; WINKLER, 1996, 225-226. 90 KAUFMANN, 1952, pp. 436-473.; KAUFMANN, 1968, pp. 161-162., passim.; HAUTECOEUR, 1953, pp. 70-80.; LANKHEIT, 1973; KRUFT, 1986, S. 177 ff„ 682.; BRAHAM, 1989, pp. 111-117.; JACQUES - MOUTLLBSEAUX, 1989, pp. 3-25. 91 ROSENAU, 1953, pp. 7.. 19-20., 80-85.; VOGT, 1972, 38 ff.; BOULLÉE, 1985, 77-82.; ETLIN, 1987, passim. 92 KAUFMANN, 1952, p. 461., passim., figs. 17-19., 22-23., 42., 48.; LANKHEIT, 1973; CASO, 1976; CURL, 1980, pp. 189-191.. Pis. 30-37.; BANDIÉRA, 1983; PEROUSEDE MONTCLOS, 1983.; ETLIN, 1987, passim. 93 KAUFMANN, 1952, pp. 474-537.; KAUFMANN, 1968, pp. 162167.; HAUTECOEUR, 1953, pp. 56-70.; LANGNER, 1963.; FLIEDL. 1978.; KRUFT, 1986, S. 181 ff., 694.; BRAHAM, 1989, pp. 158209. 94 KAUFMANN, 1952, pp. 538-558.; KAUFMANN, 1968, pp. 204-205., passim.; HAUTECOEUR, 1953, pp. 86-91.; KRUFT, 1986, S. 185.; BRAHAM, 1989, pp. 231-232., passim.; JACQUES - MOUTLLESEAUX. 1989. pp. 117-135. 95 A francia forradalmi építészet elterjedésére, hatására: HAUTECOEUR, 1953, pp. 80-86., passim.; KAUFMANN, 1968, pp. 142., 162., 208-215., passim.; CASO, 1976; CURL, 1980, p. 152., PI. 21., pp. 193-195., passim.; BANDIÉRA, 1983; HITCHCOCK, 1987, p. 20., passim.; NERDINGER, 1990. A forradalmi építészet két, legfontosabb, francia képviselője, J.-E. Boullée és Cl.-N. Ledoux közül az utóbbi volt nagyobb hatással a kortárs és a következő periódus európai építészetére (ZÁDOR, 1960, 15./9J.; LANGNER, 1963, passim.; KAUFMANN, 1968, p. 162., passim; WlNKLER, 1973, 164-165.; WINKLER, 1988, 182./71. j.). A forradalmi építészet eredményeinek, törekvéseinek „népszerűsítője" JeanNicolas-Louis Durand (1760-1834) volt (HAUTECOEUR, 1953, pp. 259-262.; ZÁDOR, 1960,16., 14. j.; KAUFMANN, 1968, pp. 210214.; WINKLER, 1973, 165.; KOMÁRIK, 1981, 25.; KOMÁRIK, 1984,141.; KRUFT, 1986, S. 310 ff., 686.; HITCHCOCK, 1987, pp. 20., Part 1.

/Chapter 2., passim.; BRAHAM, 1989, pp. 254-255.). Érdekes példái figyelhetők meg a forradalmi építészet „popularizálódásának" a nagyközönség számára készült, a XVIII/XLX. sz. fordulóján, Lipcsében, német és francia nyelven, sok képpel kiadott Ideenmagazin-ban (GROHMANN, 1810, passim). Ennek a népszerűsítésnek talán leglátványosabb példája az, amikor publikálásuk után 2 évvel, az Ideenmagazin leközli Ledoux két tervét, bár az elsődleges kiadói szempont minden bizonnyal a kuriozitás volt, mint „fabriques"-t hozza őket (LANGNER, 1963, S. 1., Anm. 1., Abb. 1., 3., S. 30.). 96 PONTÉN, 1925, passim.; HITCHCOCK, 1987, p. 21., passim.; WINKLER, 1973, 165. és 3. j.-ben; WINKLER, 1988, 54.; Franco BORSI: L'ordine monumentale in Europa 1929-1939. (Milano, 1986).; NERDINGER, 1990, S. 14 ff.. Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy még a posztmodem építészetre is hatott, aminek talán legpregnánsabb példája egy, a texasi Houstonban, 1982-1985 között emelt iskolaépület, amely Ledoux egyik tervét vette alapul (NERDINGER, 1990, S. 20 f.). 97 ZÁDOR, 1960, 16., 14. j., 44-45., 50.; ZÁDOR, 1972; MOJZER, 1962, S. 25., passim.; ВШО, 1970, passim.; Brno, 1980,114-115., passim.; WINKLER, 1973,164-165.; WINKLER, 1996; NERDINGER, 1990, S. 226 ff. (lásd még a 117-122. jegyzeteket). 98 RAPAICS, 1940, 202., 203./67. kép (Mária-templom); ZÁDOR RADOS, 1943, 163.. 324.; MOJZER, 1962, S. 55. 99 ZÁDOR-RADOS, 1943, 164.; MOJZER, 1962, S. 55-56.; DOBROvrrs, 1984. 100 Bmó, 1972, 147-152.; GALAVICS, 1973, 505-506.; Вшо, 1980, 117., 317-319./kat. 333., 334.; NERDINGER, 1990, S. 234 f. 101 PONTÉN, 1925 (Boullée és ledoux munkáit még nem ismerte, de több, kivitelre nem került, általában nagyszabású tervet hoz német követőiktől); KAUFMANN, 1952, p. 459., passim.; ZÁDOR, 1960, 14., 16., 9. és 15. j.; BlBÓ, 1972, 147-152.; Вшо, 1980, 117., 317-319./kat. 333., 334.; ETLIN, 1987, passim.; JACQUES MOUILLESEAUX, 1989, passim.; NERDINGER, 1990, passim. 102 A kérdés elemzése, visszatekintéssel az előzményekre és kitérve a kor polgári gondolkodásához kapcsolódó, morális szempontokra: MEMMESHEIMER, 1969, 182 f.; FLIEDL, 1978, passim.; NERDINGER, 1990, S. 22 ff. A sírépítményekkel kapcsolatban éppen Boullée hívja fel a figyelmet a tagolatlan, sztereometrikus tömegek és díszítetlenség jelentőségére (BOULLÉE, 1985,77-80.). A kor egyiptizálásának hasonló aspektusáról lásd PEVSNER, 1971/B, S. 196 ff.. A kérdésről alapos fejtegetést nyújt VOGT, 1972, S. 35 ff., passim. Lásd még: KAUFMANN, 1930, passim.; KAUFMANN., 1968, pp. 182-186., passim.; HAUTECOEUR, 1953, p. 320.; ROSENBLUM, 1967, pp. 121-130., passim. Lásd még 109. j.-nél. 103 ZÁDOR - RADOS, 1943,179., 271./85. j., 322.; KOMÁRIK, 1978, 248. A kegyúr, gr. Batthyány Iván által építtetett templomot egyes jellegzetességei az 1806 k., szintén Baranyában, Bolyban emelt, Batthyány (később Montenuovo)-kastélyhoz kötik. Feltehető, hogy azonos a tervezőjük, akinek stílusa Bécs felé mutat. A kastély fennmaradt, datálatlan tervrajzait (BML., XI. 601., kiemelt tervek) (4 tervlap: 1-2. kivitelezett változat és egy alternatíva a főhomlokzat nézetével, alaprajzokkal, ill. utóbbinál metszet is; 3. alaprajzok; 4. a bejárati portikusz) részben Klement Andrach maurermeister (1-3.), részben Johann Windisch maurermeister (4.) szignálták. Az előbbiről semmit sem tudunk, az utóbbi viszont a kor ismert, pécsi építőmestere, aki a székesegyház Pollack-féle átépítésének pallérja, de önálló munkái is voltak.