Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)
174 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) tárgyalt periódusban, a szentimentalizmus korában nagyszámú emléket felmutató „follies" v. „fabriques" műfajával 151 is érdemes összevetni a somogyhárságyi mauzóleumot. Erre már csak azért is feljogosítva érezzük magunkat, mert ennél is megvan a fenti csoport lényeges jellemzője, a szokatlan, a „bizarr" kategóriája, az álboltozatos kupolával. A most vizsgált aspektusból - tudniillik, hogy az építtető egyben az inventor, netán az építész szerepét is betölti 152 - fontos sajátossága ennek a műfajnak, hogy többnyire kisarchitektúráról van szó, amely már méretei miatt is könnyebb feladatot jelent, nem kíván olyan alaposabb műszaki felkészültséget, nem jár akkora felelősséggel, mint egy „igazi" épület kiötlése, vagy plánumának elkészítése. A másik találkozási pont a műfajok bensőségesebb jellege, mert mindkét esetben, az amatőr tervező és műve között az átlagosnál intimebb kapcsolat áll fent. Persze ez más más minőséget jelent egy kerti építmény és egy funerális emlék esetében, de a kettő között azért emocionális síkon nem oly nagy a távolság, mint első látásra vélnénk, sőt, esetenként még térben sem. Elég, ha csak a preromantika kertművészetében oly gyakori, néha valódi gyász, vagy monumentum tartalmat hordozó, de többnyire csak díszítő funkcióval bíró emlékekre hivatkozunk. 153 Az itt vizsgált kérdés tisztázása, a somogyhárságyi mauzóleum tervezőjének azonosítása - aki feltételezésünk szerint maga az építtető, Festetics Sámuel lehetett - az őt ért hatásoknak a visszakeresése még további kutatásokat kíván, újabb források feltárását tenné szükségessé, ami már túlnőne a jelen, előzetes közlésnek szánt, publikáció keretein, ill. a szerző szerény lehetőségein. Befejezés Megismételve a konklúziót, a Baranya megyei Somogyhárságy temetőjében álló, bejárati folyosóval ellátott, kör alaprajzú, téglákból rakott álboltozású, kupolás térfedésű, klasszicista stílusú, 1846 körül épült Festetics-Raczynszka mauzóleum a forradalmi építészet hatásának ritka, kései példája hazánkban. A környék, sőt, mondhatni az egész ország architektúrájában - különösen már keletkezésének idején - társtalanul áll. Ennek ellenére, ez a kis épület jól mutatja a kor európai architektúrájának, sőt, az egész európai kultúrának, időben és térben fennálló egységét, s koplexitását. Egyben azt is, hogy milyen értelmetlen dolog azt boncolgatni - mint ma is oly sokan teszik - vájjon Európához tartozunk, vagy még csak oda tartunk. A szóban forgó emlék, a nagy központoktól távol eső, „határvidéki" régióban, a Zselicségben, ahol az első telepesek fejszéi alig egy évszázaddal korábban kezdték kiirtani a vadon erdőségeket, példázza, hogy az európai kultúra hajszálgyökerei milyen távoli tájakra tudták elvinni közös szellemiségünk esszenciájának csöppjeit.
