Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)
SONKOLY К.: A FORRADALMI ÉPÍTÉSZET HATÁSÁNAK RITKA EMLÉKE A ZSELICBEN 173 egy korábban megrendelt plánumot valósítottak volna meg, mert a feladat csak 1845-ben, a grófnő halála után jelentkezett. Nem kerülhetjük meg annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy esetleg Pollack Mihály volt a somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleum tervezője, hiszen б a korábbi évtizedekben szoros kapcsolatban állt a Festetics família ezen ágával. Három,jelent6s művének, a városligeti Festetics-villának, a dégi kastélynak és egy pesti palotának is Festetics Antal volt a megrendelője. 125 Ezen túl, ismerjük olyan épületeit' M és nem megvalósult terveit is 127 , amelyek az forradalmi építészet stílusjegyeit viselik, s éppen a Festetics Antal számára készített munkákon is felfedezhetjük ezeket. 128 Kupolákat is gyakran alkalmazott épületeinél, de ezek között nem található álboltozásos. Ismert művei között egyet sem találtunk, amely bármiféle kapcsolatot mutatna a dolgozatunk tárgyát képező mauzóleummal. Olyan adatra sem bukkantunk, aminek révén, akár csak a leghalványabb módon is felvetődhetne Pollack neve a somogyhárságyi emlékkel kapcsolatban. Az 1840-es években az idős mester már fokozatosan visszavonult, munkáit igyekezett átadni Ágost fiának, aki 1841-ben önálló irodát nyitott. Hivatalos megbízásairól is lemond, például éppen 1846-ban a Szépészeti Bizottmányban. 129 Mindezek alapján kizártnak tartjuk, hogy б lett volna a hárságyi mauzóleum tervezője. Foglalkoznunk kell azzal a lehetőségei is, hogy esetleg a fia, Pollack Ágost munkájáról lenne szó, hisz az idős mester ebben az időben már hozzá utasítja a megrendelőket. Ennek ellentmond, hogy a fentebb hozott, Ágost által szignált - de minden bizonnyal apja által készített - Josephinum terv már egy egészen más stíluskorszak szülötte 130 , s az is, hogy a forrásokból ítélve, a nevét viselő plánumokat inkább csak kivitelezőként szignálhatta, nem végzett nagyobb jelentőségű tervezési munkát. 131 Utolsó ötletként felvetődik, hogy vajon nem egy amatőr tervező művével állunk szemben, aki netán azonos magával az építtetővel?' 32 A magyar architektúra korábbi századaiból is tudunk olyan dilettánsokról, akik építészettel foglalkoztak. A XVIII. sz.-tól a műkedvelők segítségére voltak az egyre szélesebb körben elterjedő, jobbára még külföldön kiadott, szakkönyvek és mintakönyvek, majd a folyóiratok 133 , de még ezeknél is nagyobb jelentősége volt az oktatásnak. A magasabb képzést nyerő arisztokrata és nemesifjak számára korábbi előzmények után - a XVIII. sz. második felétől már adva volt a lehetőség, hogy iskoláik során elmélyedjenek az ilyen, az archi tec túra civilis megismerését célzó stúdiumokban. A bécsi Theresianum ebből a szempontból kiemelkedő jelentőséggel bírt. Bár még korán sem ' általános, de arra is van példa, hogy felsőfokú tanulmányokat folytat a nagybirtokos-fl. 134 A bennünket érdeklő, a XVIII. sz. végétől a XIX. sz. közepéig terjedő periódusból is több, magyar főúrról, jómódú földbirtokosról tudunk, akik olyan szintű építészeti ismereteket szereztek, amit később építtetőként hasznosítani tudtak 135 , illetve közülük nem egy maga is megpróbálkozott a tervezéssel. 136 Festetics família egyes tagjai is amatőr szinten építészkedtek, mint például György gróf, a keszthelyi hitbizomány ura, aki szintén a Theresianumban tanult. 137 Fia, gr. Festetics László — Sámuel másod-unokatestvére — aki a budai egyetemre járt, maga is tervezett. 138 Ó rendelte meg 1820-ban, a Moreau munkatárs, bécsi Franz Joseph Engeltől a fentebb említett, Keszthelyen megvalósítani szándékozott mauzóleumterveket, amelyeket bizonyos mértékig a megbízó is formálhatott. 139 Festetics Sámuel, a somogyhárságyi mauzóleum építtetője, már otthonról is hozhatott magában a színvonalas architektúra iránti fogékonyságot. Apja, Festetics Antal - amint erről már fentett szó esett - szorosabb kapcsolatban állt, évtizedekig dolgoztatott Pollack Mihállyal. 140 Nem tudjuk, hogy Festetics Sámuel hol és milyen iskolákat végzett 141 , de könnyen feltehető, hogy olyan szinten nyert képzést, ami alkalmassá tette egy ilyen, kisebb méretű épület piáimmának elkészítésére. 142 Ez magyarázatot adna a mauzóleum stílusának megkésettségére is, hisz az 1806-ban született ifjút tanulmányai idején még érhették ilyen benyomások. Elképzelhető, hogy az ekkor látott, esetleg az oktatáshoz használt mintakönyvek, vagy egyéb publikációk, ábrázolások inspirálták évtizedekkel később 143 - már amennyiben tényleg ő tervezte a somogyhárságyi mauzóleumot. A család könyvtárában is lehettek ilyen művek. 144 Az építtetők látókörének tágításában, ízlésük csiszolásában a XVIII. sz.-tól kiemelkedő szerepet kaptak az utazások, amelynek divatjában az angolok voltak az úttörők. 145 A XIX. sz. első felében már eléggé gyakori, hogy magyarok, elsősorban művészek, arisztokraták és vagyonosabb földbirtokosok felkeresik Itáliát, sőt, eljutnak Hellászba is. 146 Nem ismerünk arra vonatkozó közvetlen adatot, hogy Festetics Sámuel külföldi utazásokat tett volna, de ez a lehetőség nem kizárható. 147 Nem csak érdekes, hanem talán a most tárgyalt kérdés szempontjából is fontos adalékként említhetjük meg, hogy Festetics Sámuelt műgyűjtőként is számon tartjuk 148 , akinek tanácsadója a felvidéki születésű, Bécsben élő, neves éremművész és műértő, Josef Daniel Böhm (1794-1865) volt. 149 Gazdag kollekciójától, anyagi összeomlása után, 1859-ben meg kellett válnia. 150 Végül, a fentiekhez kapcsolódva - visszatérve a korábban már érintett gondolathoz - rámutatnánk, hogy a dilettáns építészek által talán legjobban kedvelt, a
