Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)
168 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41^*2 (1996-97) Festetics Sámuel és Hárságy Id. Festetics Lajos fiai közül Antal (1764-1853) valamennyi fivérét túlélte, s végül a kezén összpontosult a teljes apai örökség. 24 Vagyonával jól gazdálkodott. О szerezte meg Veszprém megyében a dégi uradalmat 25 , amelyről ága a nevét nyerte 26 . Utódai alatt az ág 1857ben osztrák, 1874-ben pedig magyar grófi rangot nyert 27 . Festetics Antal kamarás jórészt Bécsben élt, az udvarnál, de Pesten először villát, majd fényes palotát, dégi birtokán pedig nagyszabású kastélyt emeltetett - valamennyit Pollack Mihállyal 28 . A jószágok irányításában már életében részt vettek fiai, Ágoston (1805-1882), Sámuel (1806-1862) és Dénes (1813-1891). Apjuk egyegy hitbizományi létesített számukra, de ez csak 1858ban nyert királyi jóváhagyást 29 . Festetics Sámuel két, zselici birtokot örökölt, Hárságyot és Csertőt. 30 A plébános feljegyzése szerint, 1854 nyarán már földesúrként látogatott a faluba, Bécsből, ahol állandó lakását tartotta. 31 Két, vidéki rezidenciája is volt jószágain. A nagybácsi építtette, kishárságyi és a csertői, ahol a régi, barokk kastélyt apja még 1838 к., a birtok megvásárlása után, klasszicista stílusban bővíttette. Már korábban is kedvenc tartózkodási helye lehetett a családnak a kies környezetben fekvő kishárságyi úrilak, mert Festetics Sámuel három gyermeke 32 közül a két fiatalabb itt született, Imre Atanáz 1844-ben 33 , Wanda pedig 1845-ben 34 . Ez az utóbbi év szomorú dátum volt Festetics Sámuel életében. Fiatal felesége 35 , gr. Raczynszka Wanda (18191845) 36 , május 16-án, 3 héttel a szülés után meghalt 37 . Kishárságyon, ahol április 25-én, világra hozta Wanda leányát 38 . A halál okát nem ismerjük, de önmagáért beszél, hogy a fiatal nő 3 év alatt 3 gyermeknek adott életet. Feltehetően, sok, boldog napot tölthettek a birtokon, s ez is szerepet játszhatott abban, hogy itt helyezték örök nyugalomra az elhunyt grófnőt. Erre a célra készült a jelen tanulmány tárgyát képező mauzóleum. A Festetics-Raczynszka mauzóleum építése 1846 körül A Somogyhárságy temetőjében álló, a helybéliek által régi ravatalozónak nevezett, kisméretű épület korára, mesterére, építtetőjére és eredeti funkciójára vonatkozó, egykorú, direkt adatokat nem ismerünk. 39 Ennek ellenére, a levéltári forrásokból, a helyi lakosoktól, a helytörténeti és a genealógiai irodalomból összegyűjtött, közvetett adatok elemzésének, valamint az emlék stíluskritikai, ikonológiai vizsgálatának útján, elfogadható eredményt értünk el. Szinte teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a szóban forgó épületet az akkori földesúr fia, Festetics Sámuel felesége, a fiatalon, 1845 tavaszán, Kishárságyon elhunyt gr. Raczynszka Wanda mauzóleumának emelték, röviddel halála után. A helyi hagyománynak van egy ilyen - a szakirodalomba is átkerült vonulata 40 , amely szerint, egy Festetics grófnő nyughelyének építették. 41 Olyan mendemondák is felbukkantak, hogy csak 1860-70 k. készíttette volna egy helybéli iparos, elhalt feleségének. 42 Mások szerint eredetileg is ravatalozónak épült, mivel az 1970-es évekig ez volt a funkciója. 43 Néha a hagyomány különböző elemei keverednek egymással. Idős, helybéli kőművesmester adatközlőnk 44 - aki a mauzóleumot 1980-ban tatarozta úgy tudja, hogy egy Festetics gróf építtette, az 1860-as években, ravatalozónak. A datálások között XIX. sz. eleji is előfordul az irodalomban, sőt, itt középkori jellegűnek nevezik, szokatlan, archaikus formái miatt. Ez a megállapítás egy, a vidék népi építészetét feldolgozó tanulmányban szerepel. 45 Mint alább látni fogjuk, ezt a besorolást egyedül a kivitel gyengébb színvonala indokolná. Maga a koncepció igen messziről, a „magas művészet" szférájából került ide, a zselici falu temetőjébe, s társtalanul áll még a tágabb környék építészetében is. Az első, biztos támpontot nyújtó adatra a plébánia História Domusában bukkantunk. Az 1863-as évnél a következő bejegyzést tette az akkori parochus, Orbán Márton: „A grófnő holtteste elvitetett, mausoleuma szabad rendelkezésemre bocsáttatott". 46 Az előző évben halt meg Festetics Sámuel, de már korábban elveszítette hárságyi jószágát, alig néhány évvel azután, hogy átvette apai örökségét. Ügyetlen gazdálkodása, s a pénzigényes bécsi élet 1858-ban csődbe juttatta 47 . 1860-ban eladta a hárságyi birtokot testvérének. Dénesnek 48 , akitől következő év elején Wilhelm Herberth porosz gyáros vette meg. 49 Ez indokolta, hogy a grófnő földi maradványait elszállítsák. Nem ismerünk arra vonatkozó adatot, hogy végül hol helyezték nyugalomra, de nem kizárható, hogy a közeli Csertőn, a kastélypark kápolnájában. Sámuel fiának, gr. Festetics Imrének (1844-1909) csak Csertőt tudta örökül hagyni. Ó 1886-ban bővíttette és historizáló stílusban átalakíttatta az ottani kastélyt, s a parkjában volt, XVIII. sz.-i, barokk kápolnát lebontatva, 1881-ben egy újat építtetett. Arra vonatkozó, konkrét elképzelésünk, hogy a somogyhárságyi mauzóleumban hol lehetett a holttest, nincs. Az épület a jelek szerint soha sem volt kápolnának felszentelve 50 , tehát 1863-ig el volt zárva a nyilvánosság elől. A fenti forrásban találtunk egy olyan, közvetett utalást is, amely talán a mauzóleum építésével, pontosabban az erre okot adó, szomorú halálesettel hozható kapcsolatba. Sopronyi Ignác plébános 1846. január 3-án
