Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)

SONKOLY К.: A FORRADALMI ÉPÍTÉSZET HATÄSANAK RITKA EMLÉKE A ZSELICBEN 165 11. A kupola intradosza (halszemoptikával). A falu és földesurai 1840-ig Bevezetés gyanánt, röviden összefoglaljuk Somogyhárságy történetét, megmutatva, hogy milyen közegben került kivitelre a párhuzamok nélkül álló építészeti emlék. Hárságy neve

5 már a középkorból ismert, amikor - a jelenlegihez hasonlóan - két településrészből állt és temploma is volt

6

. A Győr nemzetség ősi birtoka, amely az 1346-ban megejtett osztálynál Szerdahelyi Dersffy Péternek jutott. Később is a Szerdahelyi famíliáé, egészen a XVII. századig.

7 Akkor, a magszakadás miatt a koronára visszaszállt birtokra - amely már jó ideje török kézen volt

8 - a dávodi Bakó család kap adományt.

9 Néhány évtized múlva már gazdátlan a hódoltság korának végére elnéptelenedett falu.

10 Sokáig nem települt újra Hárságy, még 1733-ban is csak puszta.

11 Ekkor már a Festetics családé, akiknek kezén először 1703 előtt említik, amikor Festetics II. Pál (1639/40-1720) a gazdája.

12 Ó a família

13 nagyságának megalapozója jeles birtokszerző. Somogyban kisebbik fia Kristóf (1696-1769) vert gyökeret. Ő létesítette 1765-ben a keszthelyi és a toponári hitbizományokat.

14 A török korban a Zselic lakossága nagyon megfogyatkozott és a saltus jelentős mértékben terjeszkedett az ager rovására. Az erdővel borított birtokok kevéssé jövedelmezők voltak, ezért a földesurak igyekeztek minél nagyobb részüket ismét eke alá fogni. A munka elvégzése azokra a, jobbára német jövevényekre várt, akiket kedvezményekkel, könnyített szolgáltatásokat rögzítő szerződésekkel csábítottak ide.

15 Nagyhárságyra is ilyen, ún. sváb telepesek érkeztek az 1760-as évek második felétől, több hullámban.

16 A falu gyorsan gyarapodott, s hamarosan a környék legnagyobb községévé fejlődött.

17 1774-ben épített templomát 1777-ben szentelték fel.

18 Ezt jelöli az 1. katonai felvétel megfelelő, 1784-ben készült szelvénye, amelyen már szerepel a temető is, nagyjából a mai helyen, de még kisebb területtel és eltérő formával. Kishárságy - ahol az uradalmi major létesült, s az uraság kisebb kastélyt is emeltetett - csak az 1790-es években népesült be.

19 A telepítés kezdetének idején még él Festetics Kristóf, de a birtok irányításában valószínűleg már döntő szava lehetett felnőtt fiainak. Az örökség felosztását apjuk 1765-ben kelt végrendelete szabályozta. A fiatalabb, Lajos (fi797) kapta a toponári hitbizományt, amelyhez a zselici birtokok is tartoztak.

20 Az ő négy fia is már apjuk életében átvette a később nekik jutott birtokrészek irányítását, bár az örökösök csak 1797-ben tettek osztályt.

21 Hárságy, majd egyik fivérének korai halála után más jószágok is az ifj. Lajos (17721840) kezére kerültek.

22 Jó gazda volt, s a reformkori, nemesi földbirtokosság jelentős részével - közöttük egyes rokonaival - szemben, nem adósodott el. A kortársak dicsérettel szólnak a kishárságyi úrilakról és szép kertjéről, amelyeket már csak a forrásokból ismerünk. Itt, ill. a közeli Gálosfán voltak állandó rezidenciái. Művelt ember lehetett, aminek emléke halála után is élt. Majd két évtized múltán, 1857-ben, a vármegye monográfusa, Csorba József, még „magyar Atticus"-nak titulálja.

23