Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák

L. IMRE M.: SZAKRALIS TÄJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, Ш. KÁPOLNÁK. 137 Jegyzetek 1. Brockhaus Enzyklopädie in 20 Banden. 9. F. A. BROCKHAUS Wiesbaden, 1970. 726. vö.: VÁRNAGY Antal: Liturgika. Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993. 296-297. 2. vö.: Katolikus Lexikon I. Budapest, 1931. 490. 3. Művészettörténeti ABC. Szerk.: MOLNÁR Albert, NÉMETH Lajos, VOIT Pál. Budapest, 1961. 205. 4. VÁRNAGY im. 1993. 297. 5. A koncepció kimunkálása BÁLINT Sándor nevéhez fűződik, aki a német kutatások nyomán a magyar szakrális vidékeket kultúrtörténeti összefüggések alapján tekintette át: Népünk ünnepei. Bp. 1938., Sacra Hungária. Kassa, 1943. Ünnepi Kalendárium I-II. Bp. 1977. Hasonló nézőpontból vizsgálódott JÁNOSI Gyula: Barokk búcsújáróhelyek táji vonásai. Pannonhalma, 1939., valamint KÁRSAI Géza különböző munkáiban. 6. Id. LUKÁCS László: Szent Orbán kultuszának emlékei a székesfehérvári egyházmegyében. In. A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára. Székesfehérvár, 1988. BARTHA Elek: Szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdései - Keresztek, szobrok, kápolnák. In. Ház és ember 6. Szentendre, 1990. L. IMRE Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében. In: Dél-Dunántúl népi építészete Szerk.: CSERI Miklós -L. IMRE Mária. Szentendre-Pécs, 1991. LlMBACHER Gábor: Palócföldi kis kápolna tárgyai tükrében. In. Ház és ember 9. Szentendre, 1994. 7. vö. HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae. München, 1973. 298-299. 8. MERÉNYI Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben Pécs, 1939. 10. 9. MERÉNYI 1939. im. 18. 10. MERÉNYI 1939. im. 13., 15. 11. História Parochiae (a továbbiakban HP) Gödre én. Kézirat 12. vö. KAPOSSY János: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Budapest, 1924. 585-613. 13. vö. KELÉNYI György: Az Építészeti Igazgatóság és a hivatalos építészet Magyarországon a XVIII. század végén. In. Művészet és felvilágosodás. Szerk. ZÁDOR Anna és SZABOLCSI Hedvig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 14. OL. Dőry család lt. 5. cs. 1714., továbbá Canonica Visitatio Tevel, 1722. 15. Boly 1093-1993, Boly 1993. 50. 16. HENGL, Ferdinand: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungam 1688-1752. I-II. Herausgegeben vom Arbeitskreis donauschwäbischer Familienforscher (AkdFF), II. Schriesheim, 1985. 94. 17. Fenti tanulmányunkban kápolnák típusairól korábban összeállított munkánkat vettük alapul. Ld. L. IMRE Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében. In. Dél-Dunántúl népi építészte. Szerk. CSERI Miklós -L. IMRE Mária. Szentendre-^écs, 1991. 289312. Típusonként csak a jelentősebb kápolnákat részletezzük. 18. HP Mecseknádasd é. n. Kézirat. 19. ÉPPEL, Johann: Tevel Zweieinhalb Jahhunderte schwäbische Ortsgeschichte in Ungarn 1701-1948. Herausgegeben von der Heimatgemeinschaft der Teveler E. V. Eppingen/BRD. Budapest, 1988. 195. 20. HERMANN, Egyed: Kapellen, Kreuze und Statuen in Bátaszék/Badeseck. Pécs, 1991. 134-135. 21. A Maria-Hilf-et (Segítő Mária) ábrázoló festmény a Habsburg család kegyképe. Eredetijét Lucas Cranach festette meg. Másolata a 18. században a passaui kapucinusok templomából terjedt el az osztrák tartományok területén. 22. vö.: LANTOSNÉ IMRE Mária: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében In. Baranya IV. évf., 1991/1-2. 178. Hochrein József (1820-1905) litográfus. A Bécsi Akadémián tanult, később Pécsett telepedett le. Műhelyéből számos, a várost és a környező településeket bemutató metszet került ki. 23. BLANDL György: Nagynyárád története. Kézirat., továbbá WEISS Johann - HÄFFNER Johann: Nagynyárád Im Eigenverlag, Schwabach, 1986. 46. 24. HP Sásd én. Kéziratos kigyűjtés alapján. 25. BLANDL György: Nagymányok története Pécs, 1935. 129. 26. Eckert József és Götz Katalin (Kisdorog) közlése. 27. HP Mecseknádasd, A 159. Kéziratos kigyűjtés alapján. 28. Canonica Visitatio 1829. in MERÉNYI im. Nepomuki Szent Jánost (1340-1393), a gyónási titok védőszentjét 1729-ben avatták szentté. Utak, hidak, vándorok és a vízen járók védőszentje, ünnepe május 16. 29. HP Mecseknádasd. A 159. Kéziratos kigyűjtés alapján. 30. Singer József kanonok (Kisdorog) szíves közlése, vö.: ARTNER Edgar: Az egyházi évnek ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata. Budapest, 1923. 286-292. 30a. LANTOSNÉ IMRE Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások, szcntkutak. In: JPMÉvk. 39. (1994) Pécs, 1995. 197-211. 31. A pécsi egyházmegye schematizmusa Pécs, 1981. 243-244. 32. HERMANNE, im. 1991. 135. 33. I. Orbán pápa (222-30) a római keresztényüldözések idején szenvedett vértanúságot, ld. WIMMER Otto: Kennzeichen und Attribute der Heiligen. Tyrolia Vlg. Innsbruck-Wien. 8. Auflage, 1990. 180.; valamint Lexikon der christlichen Ikonographie 8. Band. Herder Verlag, Rom, Freiburg, Basel, Wien, 1990. 514-515. A továbbiakban Id. LCI. 34. A szokás itt sajátos kontamináció. A 12. századtól volt gyakorlatban Európában, a Mediterráneumban és a német nyelvterületen a natural iák felajánlása a misézőnek. A megáldott élelmet nemcsak hálából adományozták, hanem szétosztott darabjait mint szentelményt hazavitték, és egy évig használták. 35. Merényi 1939. im. 24-25. 36. LCI 1990. 510. 37. Az Opfer jelentése: áldozat. Ennek szóváltozata - offerálás - vált általánossá a köztudatban. 38. LANTOSNÉ IMRE Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei In. JPMÉVk. 40. (1995) Pécs, 1996. 139-158. 39. ld. LANTOSNÉ IMRE Mária: Egy 18. századi kegyúri település szakrális objektumai és azok ikonográfiái programja (tanulmány, megjelenés alatt). 40. HP Závod ab anno 1718. Kézirat. 41. vö.: KROLL, Gerhard: Jézus nyomában. Szent István Társulat, Budapest, 1982. 476-520. 42. vő.: SaLÁGYI István : Egy későgótikus jelenség (Szentsír kápolnák Magyarországon a XVII-XVIII. században) In. Építés-Építészettudomány 18. 1-2. Budapest, 1988. 177-210. A szerző csak északmagyarországi példákról tud, ld. térképét a 185. és a 206. oldalon. 43. ld. LANTOSNÉ IMRE Mária 1993. im. 262. 44. Ezúton köszönöm Horváth J. Gyula esperes a HP Mozsgó és a somogyhárságyi kéziratos anyagban nyújtott segítségét. Ybl Miklós (1814-91). 45. GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Budapest, 1959. 43. 46. HP Sásd Kézirat 11. 47. HP Gödre Kézirat 48. Horváth J. Gyula szíves közlése