Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák

L. IMRE M.: SZAKRALIS TÄJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, Ш. KÁPOLNÁK. 137 Jegyzetek 1. Brockhaus Enzyklopädie in 20 Banden. 9. F. A. BROCKHAUS Wiesbaden, 1970. 726. vö.: VÁRNAGY Antal: Liturgika. Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993. 296-297. 2. vö.: Katolikus Lexikon I. Budapest, 1931. 490. 3. Művészettörténeti ABC. Szerk.: MOLNÁR Albert, NÉMETH Lajos, VOIT Pál. Budapest, 1961. 205. 4. VÁRNAGY im. 1993. 297. 5. A koncepció kimunkálása BÁLINT Sándor nevéhez fűződik, aki a német kutatások nyomán a magyar szakrális vidékeket kultúrtörté­neti összefüggések alapján tekintette át: Népünk ünnepei. Bp. 1938., Sacra Hungária. Kassa, 1943. Ünnepi Kalendárium I-II. Bp. 1977. Hasonló nézőpontból vizsgálódott JÁNOSI Gyula: Barokk búcsújáró­helyek táji vonásai. Pannonhalma, 1939., valamint KÁRSAI Géza különböző munkáiban. 6. Id. LUKÁCS László: Szent Orbán kultuszának emlékei a székes­fehérvári egyházmegyében. In. A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára. Székesfehérvár, 1988. BARTHA Elek: Szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdései - Keresztek, szobrok, kápolnák. In. Ház és ember 6. Szentendre, 1990. L. IMRE Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében. In: Dél-Dunántúl népi építészete Szerk.: CSERI Miklós -L. IMRE Mária. Szentendre-Pécs, 1991. LlMBACHER Gábor: Palócföldi kis kápolna tárgyai tükrében. In. Ház és ember 9. Szentendre, 1994. 7. vö. HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae. München, 1973. 298-299. 8. MERÉNYI Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben Pécs, 1939. 10. 9. MERÉNYI 1939. im. 18. 10. MERÉNYI 1939. im. 13., 15. 11. História Parochiae (a továbbiakban HP) Gödre én. Kézirat 12. vö. KAPOSSY János: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Budapest, 1924. 585-613. 13. vö. KELÉNYI György: Az Építészeti Igazgatóság és a hivatalos épí­tészet Magyarországon a XVIII. század végén. In. Művészet és felvilágosodás. Szerk. ZÁDOR Anna és SZABOLCSI Hedvig. Akadé­miai Kiadó, Budapest, 1978. 14. OL. Dőry család lt. 5. cs. 1714., továbbá Canonica Visitatio Tevel, 1722. 15. Boly 1093-1993, Boly 1993. 50. 16. HENGL, Ferdinand: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Un­gam 1688-1752. I-II. Herausgegeben vom Arbeitskreis donau­schwäbischer Familienforscher (AkdFF), II. Schriesheim, 1985. 94. 17. Fenti tanulmányunkban kápolnák típusairól korábban összeállított munkánkat vettük alapul. Ld. L. IMRE Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében. In. Dél-Dunántúl népi építészte. Szerk. CSERI Miklós -L. IMRE Mária. Szentendre-^écs, 1991. 289­312. Típusonként csak a jelentősebb kápolnákat részletezzük. 18. HP Mecseknádasd é. n. Kézirat. 19. ÉPPEL, Johann: Tevel Zweieinhalb Jahhunderte schwäbische Orts­geschichte in Ungarn 1701-1948. Herausgegeben von der Heimat­gemeinschaft der Teveler E. V. Eppingen/BRD. Budapest, 1988. 195. 20. HERMANN, Egyed: Kapellen, Kreuze und Statuen in Bátaszék/Ba­deseck. Pécs, 1991. 134-135. 21. A Maria-Hilf-et (Segítő Mária) ábrázoló festmény a Habsburg család kegyképe. Eredetijét Lucas Cranach festette meg. Másolata a 18. században a passaui kapucinusok templomából terjedt el az osztrák tartományok területén. 22. vö.: LANTOSNÉ IMRE Mária: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében In. Baranya IV. évf., 1991/1-2. 178. Hoch­rein József (1820-1905) litográfus. A Bécsi Akadémián tanult, ké­sőbb Pécsett telepedett le. Műhelyéből számos, a várost és a kör­nyező településeket bemutató metszet került ki. 23. BLANDL György: Nagynyárád története. Kézirat., továbbá WEISS Johann - HÄFFNER Johann: Nagynyárád Im Eigenverlag, Schwab­ach, 1986. 46. 24. HP Sásd én. Kéziratos kigyűjtés alapján. 25. BLANDL György: Nagymányok története Pécs, 1935. 129. 26. Eckert József és Götz Katalin (Kisdorog) közlése. 27. HP Mecseknádasd, A 159. Kéziratos kigyűjtés alapján. 28. Canonica Visitatio 1829. in MERÉNYI im. Nepomuki Szent Jánost (1340-1393), a gyónási titok védőszentjét 1729-ben avatták szentté. Utak, hidak, vándorok és a vízen járók védőszentje, ünnepe május 16. 29. HP Mecseknádasd. A 159. Kéziratos kigyűjtés alapján. 30. Singer József kanonok (Kisdorog) szíves közlése, vö.: ARTNER Edgar: Az egyházi évnek ünnepeinek és szertartásainak kimerítő leírása és magyarázata. Budapest, 1923. 286-292. 30a. LANTOSNÉ IMRE Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházme­gyében I. Csodaforrások, szcntkutak. In: JPMÉvk. 39. (1994) Pécs, 1995. 197-211. 31. A pécsi egyházmegye schematizmusa Pécs, 1981. 243-244. 32. HERMANNE, im. 1991. 135. 33. I. Orbán pápa (222-30) a római keresztényüldözések idején szen­vedett vértanúságot, ld. WIMMER Otto: Kennzeichen und Attribute der Heiligen. Tyrolia Vlg. Innsbruck-Wien. 8. Auflage, 1990. 180.; valamint Lexikon der christlichen Ikonographie 8. Band. Herder Verlag, Rom, Freiburg, Basel, Wien, 1990. 514-515. A továbbiak­ban Id. LCI. 34. A szokás itt sajátos kontamináció. A 12. századtól volt gyakorlatban Európában, a Mediterráneumban és a német nyelvterületen a natural iák felajánlása a misézőnek. A megáldott élelmet nemcsak hálából adományozták, hanem szétosztott darabjait mint szentel­ményt hazavitték, és egy évig használták. 35. Merényi 1939. im. 24-25. 36. LCI 1990. 510. 37. Az Opfer jelentése: áldozat. Ennek szóváltozata - offerálás - vált általánossá a köztudatban. 38. LANTOSNÉ IMRE Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházme­gyében II. Kálváriák és a passió emlékei In. JPMÉVk. 40. (1995) Pécs, 1996. 139-158. 39. ld. LANTOSNÉ IMRE Mária: Egy 18. századi kegyúri település szak­rális objektumai és azok ikonográfiái programja (tanulmány, meg­jelenés alatt). 40. HP Závod ab anno 1718. Kézirat. 41. vö.: KROLL, Gerhard: Jézus nyomában. Szent István Társulat, Budapest, 1982. 476-520. 42. vő.: SaLÁGYI István : Egy későgótikus jelenség (Szentsír kápolnák Magyarországon a XVII-XVIII. században) In. Építés-Építészettu­domány 18. 1-2. Budapest, 1988. 177-210. A szerző csak észak­magyarországi példákról tud, ld. térképét a 185. és a 206. oldalon. 43. ld. LANTOSNÉ IMRE Mária 1993. im. 262. 44. Ezúton köszönöm Horváth J. Gyula esperes a HP Mozsgó és a so­mogyhárságyi kéziratos anyagban nyújtott segítségét. Ybl Miklós (1814-91). 45. GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Budapest, 1959. 43. 46. HP Sásd Kézirat 11. 47. HP Gödre Kézirat 48. Horváth J. Gyula szíves közlése

Next

/
Thumbnails
Contents