Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák
L. IMRE M.: SZAKRÁLIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, Ш. KÁPOLNÁK. 127 20. Hásságy, Szent Rókus kápolna 1769. Funkcionális vonatkozásban ide tartoznak a szentkutak fölé vagy mellé épített kápolnák. Ezeket a kistájak népcsoportjai alkalomszerűleg keresik fel. A pécsi egyházmegyében számos helyen állnak, így Kaposszekcső-Szól6hegyen a Szent Anna kápolna (1870), Palotabozsok határában az un. Vizitációs kápolna (1892), Kocsolán az erdőben, Szűz Mária tiszteletére (a 19. sz. végén), Paks-Németkéren - a Szentháromság tiszteletére szentelt - ún. Orvoskúti kápolna (1910). E kápolnatípusok funkcionális vonatkozásairól szóltunk a „Szakrális táj és kultusz" I. fejezetében. 30 * Közösségi áhitat vonatkozásában a legrégiesebb szokások a határbeli, hegyi kápolnákhoz kapcsolhatók. Ezek legtöbbje ugyanis a hivatalos liturgia helyétől távolabb, archaikusabb vallási gyakorlat helyszínei voltak. A határbeli, hegyi kápolnák is fogadalomból épültek és bár alkalmanként keresték fel, a legutóbbi időkig évente rendbentartották, gondozták. Építészeti szempontból a tájat, a falvak környezetét, szőlőhegyek látványát meghatározó képet nyújtanak. Az átépítéseket nagyobbrészt elkerülték, így megőrizték eredeti állapotukat. A korabeli plébániatörténeti megjegyzések a kápolna alapítóiról rendszerint megemlékeznek, építőikről viszont keveset tudunk. Föltehetóleg a helybeli vagy közelben élő kőművesek közreműködésével épültek, akik az épületek részleteinek megformálásában a korstílus jegyeit is megfogalmazták. Egyik legkorábbi szőlóbeli emlékünk a pécsi egyházmegyében a bátaszéki Szent Orbán kápolna. Építési idejével kapcsolatosan ellentmondó adatokkal rendelkezünk. Mint korábban említettük, Bátaszék egyik legkorábban telepített községünk. Az akkori kegyúr az ősi bátai apátság javadalmasa, Jany János Nándor apát, új rezidenciáját itt alakította ki 1696-ban. A helybeli templom újjáépítését 1718-ban kezdte meg. Ezévben épült a szőlóbeli kápolna. 3 ' A műemléki felmérések is ezt az időpontot igazolják. Az 1754-es és az 1776-os egyházlátogatási jegyzőkönyv egyaránt megemlékezik „a szőlőkön túli, régen felépített, dombon álló Urban kápolnáról, ...melynek fatornyában kis, megszentelt harang függ." 1828-ban a fentieket a visitator azzal a megjegyzéssel egészíti ki, hogy a kápolnát a plébánia hívei a pestis idején építették.
