Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák

124 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) b. Az útmenti kis kápolnáknak ugyancsak a 18. századtól meghonosodott típusa Nepomuki Szent János tiszteletéhez kapcsolódik. Szentté avatását (kanonizációját) követően emelnek a patakok mellé valamint hidakra szobrot ill. föléje nevére szentelt kápolnát. Ezek az épületek egy vagy három oldalról nyitottak, bennük a szent majdnem életnagyságú szobra áll. (Mecseknádasd, Somberek 18. sz. közepe, Bátaszék 18. sz. közepe.) Mecseknádasdon „...a pécsi úton, ahol a patak keresztezi, a hegy lábánál a nemes Baranya vármegye kőhidat emeltetett. Erre a hídra Eszterházy Pál püspök 1793-ban kőből faragott Nepomuki Szent János szobrot állíttatott saját áhítatából és költségén...."

27 „...a főútnál álló Nep. Szent János szobrát Szepessy püspök költségén újra festették föléje cseréppel fedett kápolnát emeltek, homlokzatán vaskereszttel. A plébános, helybeli esperes áldotta meg." - tudósít az 1829-es egyházlátogatási jegyzőkönyv.

28 A plébániatörténet későbbi 184l-es, valamint 1854-es bejegyzései szerint a szobor és a kápolna felújítási költsége a püspöki uradalmat terheli.

29 14. Fazekasboda, deszkából készült alkalmi körmeneti kápolna С Iskolakápolnák Az 1910-es 20-as évektől épültek nagyobb számban, rendeltetésüknek megfelelően, osztott funkcióval. Iskola és templom céljait egyaránt szolgálták. A kápolnát külsőleg a torony jelképezte, de a hozzá tartozó épületszárny rendszerint egy tanterem, néha tanítói lakás is csatlakozhatott. A torony alatt vagy mögött állt az oltár, melyet a tanteremtől többrészes ajtó választott el. Ezt csak a misék alkalmával nyitották ki. Ilyen iskolakápolnákat ismerünk Orfű, Mecsekrákos, Bános, Tekerés, Pálé, Meződ, Kisbattyán, Aranyosgadány, Személy stb. községekből. 2. Határbeli, hegyi kápolnák Építészeti, formai tekintetben a belterületek nagykápolnáit idézik. Általában fából készült vagy téglából falazott huszártoronnyal épültek. A kápolnák elé vagy mellé rendszerint kőkeresztet, néhol a védőszent szobrát állították. Funkciójuk szerint lehetnek búcsújárókápolnák ill. védőszentek kápolnái. Itt kell megjegyeznünk egy jelentéktelennek látszó, de mégis figyelemreméltó sajátosságot. A kultuszhely kialakításában egykor fontos volt a tájformálás. A kápolnák építésével egyidőben mellettük mindenütt fát is ültettek, rendszerint tölgyet vagy hársat. így idővel a környező vegetáció is hozzájárult a szakrális hely hangulatának kialakításához. Egyházmegyénkben a búcsújárókápolnák tk. egy-egy kistáj sajátos határbeli objektumai. Ilyenek a hógyészcsicsói, Szentháromság és Szűz Mária nevére szentelt (1745); a szekszárdi ún. Remete-kápolna Szűz Mária tiszteletére (1758), valamint a mucsi-papdi, 1883-ban épült kápolna. A kisdorog-ódányi, a hódoltság során elpusztult egykori középkori templom romjai helyén, 1846-ban Nagyboldogasszony tiszteletére a Dőry család építtetett kápolnát. A neoromán homlokzati elemekkel díszített épület oromfala fölött huszártorony áll. Oltárképe ismeretlen bécsi festő kvalitásos alkotása. Szűz Mária mennybevételét ábrázolja, azt az apokrif hagyományból ismert jelenetet, amikor „...Tamás nem volt ott Mária elszenderülésénél, s miután visszatért, az apostolok elvitték őt Mária sírjához. Amikor felemelték a sír fedelét, virágok nőttek ki belőle."

30 Augusztus 15-én a kápolna ünnepén a környező vidékről szép számmal összesereglettek a búcsúsok, gyógy- és fűszernövényeket hoztak megáldásra, szentelésre. A „geweichtes Gewürz" csokrait otthonukba hazavitték, betegségben, égi háborúban oltalmazó szentelményként használták.