Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák

118 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 4M2 (1996-97) Jelmagyarázat: W Nagykápolnák © Körmeneti kápolnák О Iskolakápolnák D Határbeli, hegyi kápolnák A Kálváriakápolnák Д Temetőkápolnák 1. Kápolnák a pécsi egyházmegyében. A nagykápolnák helyenként átmenetileg a plébániatemplomokat is helyettesíthették. Ilyen céllal épült, 1749ben pl. Mecseknádasdon, a „Vértizzadó Krisztus" kápolnája. A centrális elrendezésű 3x3 m alapterületű, csehsüveg boltozatos térben kőből épített oltár áll. A Vértizzadó Krisztus oltárképe napjainkra már nem maradt meg. Mielőtt a tervezett plébániatemplom felépült, hétköznap és vasárnap tartottak benne szentmisét.

18 A württembergi és badeni telepítésű Tevelen, 1740ben eredetileg Szent Rókus, a pestisben szenvedők védőszentje tiszteletére épült kápolna, mely elé Szent Rókusnak szobrot is állítottak. Később a kegyúri család egyik tagja, Dőry Lászlóné, Kisfaludy Anna Rozália védőszentjének, a palermói Szent Rozáliának tiszteletére is beszentelték.

19 A kápolna építészeti stílusában jellegzetesen népi barokk. Szentélye trapéz alakú. A hajó csehboltozatos. A kapu felett hegedűablak és homlokzati torony látható. Az oltár felett Szent Rozália vászonra festett képe, ismeretlen mester alkotása. Egyházmegyénk egyik legrégibb szakrális kisrégiója az egykor bátai bencés apátsághoz tartozó Bátaszék. A hódoltságot követően már a 17. század végétől telepítik be, elsősorban schwarzwaldi eredetű németekkel. A község területén számos kápolna található. Ezek közül legnagyobb a főutca Szekszárd felé vezető részén, a házsorban álló a Mária Hilf kápolna. A falu 18. századi benépesülése idején ezen a helyen volt a temető. Ide szándékoztak kápolnát építeni, melynek alapító okirata 1762. november 25-i keltezéssel készült. Ebben a plébánia hívei mellett, Szent-Gotthardy András kereskedő