Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Történettudományok - Raýman János: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékérme
112 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) Öntött bronz, 0 = 85 mm. A művész örököseinek tulajdonában található 45 . Az érmet tévesen, a több példányban is kiosztott jutalomérmek között említi Soós rövid áttekintése Reményi érmeiről 46 . Azonban mint láttuk, erről szó sincs, Reményi egy második díjat nyert el, amelyet nem valósítottak meg, s igen valószínű, hogy nem is ezzel az Apolló figurás éremtervével, hanem a korabeli pécsi sajtóban leírt gyermek alakkal. Tehát Reményinek valójában öt éremterve is készült, ebből az egyik lényegében méretváltozat. Úgy látszik az egy hónapos tervezési határidő erre is elegendő volt! A díjnyertes gipsz a pályázati kiírás szerint Pécs tulajdonába kerülhetett, lásd a kiírás 12. pontját, bár a pécsi közgyűjteményekben nem találni nyomát. Ez magyarázhatja, hogy a HUSZÁR-PROCOPIUS leírásból kimaradt. A pályázat bírálati leírásából még annyit megtudunk, hogy a bírálóbizottság, mint jól sikerült pályamunkát, néhányat dicséretben részesített. Pályadíjat csak azért nem kaphattak, mert nem volt több. Ezeknek a munkáknak csak a jeligéje maradt ránk: Madár, Farsang, Ének az öttemplom városáról és Fülemüle. Egyiket sem tudjuk azonosítani és művészhez kötni, bár még két művész munkájáról van híradás, akik Reményin kívül a pályázaton részt vehettek: Fémes Beck Vilmos és Szódi Szilárd. Fémes Beck Vilmos dalárda érme Erről az éremtervről is a HuszÁR-PROCOPius-ból szerezhetünk tudomást. Ez is egyoldalú érem. Rajta lebegő férfialak angyalként látható szárnyakkal. Felirata balra: A PÉCSI DALÁRDA / JUBILEUMÁNAK / PÉCS. SZ. KIR. VÁROS, alatta a négytornyú románstílusú pécsi székesegyház látképe. A jobbra lévő feliratrész: FÉLSZÁZADOS / EMLÉKÉRE / KÖZÖNSÉGE / 1912. Mivel a feliratot soronként és nem külön bal és jobboldalon kell olvasni, a helyes olvasat itt is: A Pécsi Dalárda félszázados jubileumának emlékére, Pécs sz. kir. város közönsége, 1912. Az érem átmérője 195 mm. Gipsz. Antalffyné tulajdona 47 . Talán ez is lehetett az „Ének az öttemplom városáról" jeligével megdicsért éremterv. Az éremről újabbat a zeneművészeti érmek feldolgozásából sem lehet megtudni 48 . Fémes Beck Vilmos műveit részletesen bemutató írás is csak a HuszÁR-PROCOPius-ra hivatkozva ismerteti 49 . Közgyűjteményi őrzéséről nincsen tudomásunk. Szödi Szilárd dalárda érme Szintén csak a HuszÁR-PROCOPius-ból ismerjük, mely szerint az érem felső mezejében női és férfi fej látszik bal profilban. Alatta a pécsi dóm látképe. Jobb oldalon Pécs város címere, a bal oldalon pedig lant. (Valószínű, hogy líra, a belefűzött nemzeti szalaggal, a Pécsi Dalárda jelvényével, amelyet a pályázat kiírása is ajánlott). A köztük lévő mezőben: ÉDES HAZÁNK KEDVES DALUNK, ÉRTED ÉLÜNK ÉRTED HALUNK, felirat, a dalárda szignálja. Öntött bronz, mérete: 0 = 240 mm. Egyoldalas 50 . Tehát ez is olyan pályamű, vagy utólagos bronzöntvénye, amelyet 80 mmre tervezett a művész redukálni. Ez is lehet az „Ének az öttemplom városáról" jeligéjű. Közgyűjteményből ezt sem ismerjük. A zeneművészeti érmek közt is csak a HUSZÁR-PROCOPIUS leírása ismétlődik 51 . Ma már százötven éve annak, hogy megalakult a Pécsi Dalárda. A félszázados jubileumra veretett érem és történetének bemutatásával Pécs művészetszerető és művészetpártoló polgárainak szeretnénk emléket állítani, valamint a teljes feledéstől megmenteni egy szép régi pécsi érmet.
