Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Természettudományok - Dénes Andrea–Kevey Balázs–Ortmanné Ajkai Adrienne–Pálfai László: A Dráva-sik védelmet érdemlő területei

DÉNES A., KEVEY В., ORTMANN-NÉ AJKAI A. ÉS PALPAI L.: A DRAVA-SÍK VÉDELMET ÉRDEMLŐ TERÜLETEI 9 16. Drávasztára, Adravica: Vegetációját gazdag hínárnövényzet, nádas gyékényes és természetes állapotú idós fehér füzes alkotja. Hínárvegetációjában a ritka, de nem védett Wolffia arrhiza is előfordul. Vf: Nymphoides peltata, Nymphaea alba, Salvinia natans, Utricularia minor, Trapa natans, Hottonia palustris. 17. Drávasztára, Bresztik: Horgásztóként használt holtág, nádassal, rekettyefüzessel, hínártársulásokkal. Vf: Trapa natans, Thelypteris palustris. 18. Endrőc, Körcsönye-erdő: Nagy területű gyertyános-tölgyes több öreg erdőtaggal, gazdag aljnövényzettel. Vf: Ruscus aculeatus. 19. Felsőszentmárton, Mrtvica: Horgásztó, közvetlenül a falu mellett. Egyik partján nádassal, rekettyefüzessel, változatos lebegő- és gyökerező hínártársulásokkal. Vf: Nymphaea alba, Nymphoides peltata, Salvinia natans, Acorus calamus, Urtica kioviensis. 20. Gilvánfa, Cserdi-erdő: Fajgazdag, alföldi gyertyános-tölgyes Vf: Epipactis helleborine, Lonicera caprifolium, Neottia nidus-avis, Ruscus aculeatus. 21. Gilvánfa, fás-legelő: A legelőn 60-80 éves, fiatalabb és 100-120 éves, idősebb, egészséges kocsányos tölgy, magyar kőris, gyertyán, mezei juhar és mezei szil példányok élnek. A legelő északi részén a jellegzetes „kerekerdő"-ben védett faj a Primula vulgaris, Ruscus aculeatus. 22. Gilvánfa, Felső-erdő: Fajgazdag aljnövényzetű, szép gyertyános-kocsányos tölgyes és keményfaüget állományok. Vf: Lonicera caprifolium, Neottia nidusavis, Ruscus aculeatus. 23. Gordisa, Hótedra: 1 km hosszú kifli alakú holtág, mely csak a Dráva magas vízállásakor a Gordisai-csatornán keresztül kaphat vízutánpótiást. A környező mezőgazdasági területek és a horgászat káros hatásai ellenére vegtációja unikumnak számít a Dráva mentén. A part egyik oldalát fűzláp, másik oldalát nádas övezi, mely utóbbi állományában úszólápfoltok találhatóak. A nyílt vízben tündérrózsahínár él. Igazi ritkaságnak számít a Fontinalis antipyretica mohafaj előfordulása is vizében. Vf: Nymphaea alba, Trapa natans, Salvinia natans, Thelypteris palustris, Urtica kioviensis (VÖRÖS 1995). 24. Gordisa, Mattyi-tó: Mint a legtöbb holtág, a Mattyi-tó is horgásztó. Part menti nádasa mellett kiterjedt hínárvegetációval rendelkezik, melynek fő alkotója a védett Nymphoides peltata. A horgászok által kaszált partközeli sekély vízben az Acorus calamus is nagy számban fordul elő. 25. Gyöngyösmellék, láperdő és környéke: Egész évben víz alatt álló égerláperdő, szélében kis fűzláppal, kiszáradó lápréttel és magassásossal. Vf: Dactylorchiza incarnata, Gentiana pneumonanthe, Hottonia palustris, О. laxiflora. 26. Hobol, Belenfűz: A bürüsi, dencsházai erdőtömbhöz tartozó gyertyános-tölgyes és keményfaüget, az erdőtömb többi részéhez hasonlóan szép aljnövényzettel. Vf: Car ex strigosa, Neottia nidus-avis, Primula vulgaris, Ruscus aculeatus, Scrophularia scopolii. 27. Kacsóta, Felső-erdő: A Dráva-sík északi, Zseliccel határos szélén található gyetyános-tölgyes, mely a Zselici erdők néhány sajátosságával is jellemezhető. Vf: Epipactis helleborine, Primula vulgaris, Vitis sylvestris. 28. Kákics, Gesnye-erdó: Részben Marócsához tartózó erdőtömb, több öregebb erdőtaggal, gyönyörű aljnövényzettel. Vf: Fritillaria meleagris, Listera ovata, Ruscus aculeatus, Tamus communis. 29. Kisdobsza, Kisdobszai-erdő: A Dráva-sík Zseliccel határos részén levő erdőtömb, ahol a Zselicre jellemző, Dráva-síkon máshol nem élő kakasmandikó is megjelenik. A gyertyános-tölgyes és a tölgy-kőris-szil liget mellett alföldi égerliget is található itt, mely ritkasága és vegetációtörténeti jelentősége miatt is védelmet érdemel. Vf: Dryopteris carthusiana, Erythronium denscanis, Neottia nidus-avis, Primula vulgaris, Tamus communis, Vitis sylvestris. 30. Kisszentmárton, Ataki-erdó: Kisszentmártontól déü-délkeleti irányban elhelyezkedő morotvarendszer, mely bár a gáton kívül van, nem egy része nyár végéig víz alatt áll. Területén többféle természetközeli társulás található, több őserdőt idéző, háborítatlan öreg erdőtaggal. Legnagyobb területét tölgy-kőris-szil ligeterdő borítja, melynek legöregebb állományai 100 évnél is idősebbek. A legmagasabb területeken a keményfaüget gyertyános-tölgyesbe megy át. Az alacsonyabb területeken pedig égerláp, kőrisláp, fűzláp, fűzliget és égerliget kisebb-nagyobb állományai élnek. Itt található Baranya egyetlen Carici elongatae égerláp társulása, mely egyben a megye legszebb égerlápja is. Vf: Car ex strigosa, Dryopteris carthusiana, Epipactis helleborine, Hottonia palustris, Listera ovata, Neottia nidus-avis, Ranunculus lingua, Salvinia natans, Tamus communis, Thelypteris palustris, Urtica kioviensis, Vitis sylvestris. A terület néhány erdőrészlete helyileg védett. 31. Kistamási, fás-legeló: A legelőn 150-200 éves magyar kőrisek és kocsányos tölgyek élnek, déli részén pedig kisebb legelőerdő található. 32. Kovácshida, Meláka (Szödönyi-tó): A Drávától talán legtávolabb eső morotva, melyet tőzegbányatóként hasznosítottak. A bányászat befejezése után szép lápi vegetáció alakult ki. A hínártársulások mellett fűzláp, sőt a Thyelypteridi-Thyphetum - úszóláp társulás - is megta-