Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

76 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) 6. táblázat. A zsidó családok településnagyság szerinti megoszlása Baranyában (1784)* Település lélekszáma Baranya A kategóriához tartozó települések száma A kategóriához tartoztó zsidók lakta települések Zsidó családok 1-99 18 2 11,1 4 3,7 100-199 57 4 7,0 4 3,7 200-299 80 8 10,0 8 7,4 300-499 112 21 18,8 30 27,8 500-999 71 22 31,0 35 32,4 1000-1999 17 12 70,1 26 24,1 2000-2999 5 1 20,0 1 0,9 3000-4999 1 5000-9999 1 362 70 19,3 108 100,0 * A Mohácsi járás adatai nélkül. Az összeírás a járás adatait csak összegezve adja: 16 család 71 fő Ha a különböző időmetszetekben készült összeírások adatait hasonlítjuk egymáshoz, látható, hogy 1780 és 1781 között a zsidók lakta helységek száma 4 településkategóriában növekedett: a 300-499 főt számláló településeken 6,3%-kal, ennél több mint kétszer volt nagyobb (15%) az 500-999 lakost számláló helységek számának gyarapodása. Igazán jelentős növekedés a 100-199 (33,3%) és ezt is meghaladóan (66,7%) az 1000-1999 lakosú települések körében következett be. Csökkenés (28,6%) csupán egyetlen kategóriában, a 200-299 lakosú helységekben történt. Az 1781-1784 közötti évek változását ebben az összefüggésben nem lehet értékelni, mert a Mohácsi járás hiányzó adatai jelentős mértékben torzítják a képet (7. táblázat). Ha a települések nagysága szerint vizsgáljuk a baranyai zsidóság foglalkozási megoszlását, a következő összefüggések mutathatók ki. 1780-ban a mercaturából jövedelemhez jutók többsége (54,2%) valamennyi járásban az 500 főnél nagyobb helységek lakója volt. Ezen belül: közülük 33,3% lakott az 500-999 főt számláló falvakban, az 1000-1999 népességűekben közel 30%, 12,5% pedig a 2000-2999 lakosú helységekben telepedett le. 7. táblázat. A zsidó lakta települések számának alakulása településnagyság szerint (1780-1784) Település A kategóriához A kategóriához Zsidó lakta települések A kategóriához Zsidó lakta települések nagysága tartozó tartozó számának változása tartozó í ;zámának változása zsidó lakta zsidó lakta 1780-1781 zsidó lakta 1781-1784 települések települések települések száma 1780 száma 1781 szám % száma 1784 szám % 1-99 . . . _ 2 2 100,0 100-199 3 4 + 1 +31,3 4 200-299 7 5 -2 -40 8 3 60,0 300-499 16 15 + 1 +6,7 21 6 40,0 500-999 20 22 +2 +9,1 22 1000-1999 9 13 +4 +30,1 12 -1 -7,8 2000-2999 2 2 1 -1 -50,0 3000-4999 A quaesturából élők esetében a településkategóriák közötti megoszlás járásonként nagyobb különbséget mutat. A Baranyavári járás területén az ehhez a foglalkozási csoporthoz tartozók többsége (62,5%), a Mohácsi járásban 37,5% az 1000-1999 népességszámú településeken élt. A Szentlőrinci járásban a termények felvásárlását végzők településnagyságonkénti megoszlása egyenletesebb. A megyében quaesturából élők 45,8%-a azonban az 500 lakost el nem érő falvakban lakott. A felvásárló kereskedelemhez institorként kapcsolódó zsidókat csak a Hegyháti járásban vettek számba. Valamennyien a járás kisebb - ezen belül 62%-uk az 500 lakos alatti - népességű helységekben telepedtek le. Az egyéb foglalkozási kategóriába tartozók - akik elsősorban a zsidó népesség rituális szokásaival összefügr gő szolgáltatásokat végezték - egyenletesen oszlottak meg a kisebb és nagyobb lélekszámú települések között (8. és 9. táblázat).