Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

RADNÓTI ILONA: ADATOK A 18. SZÁZADI BARANYA MEGYEI ZSIDÖSÁG FOGLALKOZÁSÁRÓL ÉS JÖVEDELMÉRŐL 71 1780-ban a Baranya megyei zsidóság foglalkozási szerkezete meglehetősen egyoldalú volt. A fő foglalkozási csoportokat figyelembe véve 24-24 mercatort és quaestort, 21 institort írtak össze. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek mindegyike a kereskedés valamilyen ágához, formájához kapcsolódott, akkor a megyében élő 79 család közül 69 (87,3%) esetben a megélhetést a kereskedéshez kötődő tevékenység jelentette. Kézművességből csak a fentebb már említett 3 (3,8%) dárdai (Baranyavári járás) zsidó családfő élt. Az egyéb foglalkozási csoportba 6 (7,6%) családfő tartozott, bérlőként 1 (1,3%) kocsmáros került összeírásra. 1781 A baranyai zsidóság 1781. évi foglalkozási szerkezetének vizsgálatát öt járás - Siklósi, Baranyavári, Hegyháti, Mohácsi, Pécsi - összeírása alapján végezhetjük el. A foglalkozással összefüggő információkat tekintve ezek az összeírások a leggazdagabbak, legrészletesebbek. Azt is megtudhatjuk belőlük, hogy mit árultak és milyen termékeket vásároltak fel. Esetenként arról is tudósítanak, hogy az árusítás hol történt, mennyi volt az uradalomnak fizetett cenzus összege. Egy-egy eset kapcsán felvillan a zsidók által végzett kereskedés szervezete is. Az összeírások tanúsága szerint a kereskedés formái nem váltak el egymástól, részben azért, mert azokat nem szakosodott kereskedők végezték. Másrészt azért, mert az alkalmak és a megélhetés biztonsága szükségessé illetve lehetővé tette, hogy egy-egy kereskedő az áruforgalmazás több formájával is foglalkozzon. A falvakat járó, állatbőröket, mézet, dohányt felvásárló zsidó egyúttal apró textilféléket, csecsebecséket („amit a női nem igen szeret") vitt magával és nem egy esetben ezzel fizetett a felvásárolt áruért. Ugyanakkor a batyuzó-házaló kereskedő is elfogadta a felkínált mezőgazdasági termékeket. A boltot tartó kereskedő is szívesen kereste fel - társaihoz hasonlóan - a kereskedelem legfontosabb színterét jelentő vásárokat. Az 1781. évi zsidóösszeírásban először találkozunk azzal a jelenséggel, hogy némely kereskedő zsidó családfő, ha erre módja, nyílt bérlőként is igyekezett növelni jövedelmét. Elsősorban a „kereskedelem kapuját" jelentő kocsmákat béreltek, de más bérleményeik is voltak (2. táblázat). 2. táblázat. A zsidóság járásonként! foglalkozási megoszlása Baranyában (1781) Foglalkozás Baranyavári Hegyháti Mohácsi Pécsi Szentlőrinci járás járás járás járás járás fő % fő % fő % fő % fő % Kereskedés 26 86,6 12 77,1 9 81,8 3 75,0 8 38,1 Ipar 2 6,7 1 8,2 1 25,0 1 4,8 Kereskedés és árenda 7 33,3 1 8,2 8 38,1 Kereskedés és egyéb 1 4,8 Ipar és kereskedés 1 4,8 Egyéb 2 6,7 1 4,8 *2 Egyéb és kereskedés 1 4,8 2 9,4 Összesen: 30 100,0 21 100,0 11 100,0 4 100,0 21 100,0 * nem önálló háztartásfőként 2 tanítót is összeírtak A Baranyavári járás 21 településén az összeírt 30 családból 26-nak megélhetését a kereskedés biztosította. A forgalmazott áruféleségek alapján az alábbi csoportosítás lehetséges: - Bécsből származó és egyéb vegyes árucikket árult 2 fő - Bőrből készült árukkal kereskedett 1 fő - Bőrökkel (nyúl-, birka-, kecske) kereskedett 1 fő - Bőrökkel és más apró áruféleségekkel kereskedett 6 fő - Dohánnyal kereskedett 1 fő - Dohánnyal és egyéb olcsó áruféleséggel kereskedett 1 fő - Bőrökkel, dohánnyal, apró textil- és fémárukkal kereskedett 2 fő - Vegyes apró és kisértékű holmikkal kereskedett 12 fő A bécsi árucikkeket árusító két kereskedő boltot tartott. Egyikük Dárdán élt és vásározott is. Másikuk Beremenden lakott, méz és dohány felvásárlást is folytatott. A vegyes, kisértékű cikkekkel kereskedők közül 10 fő esetében az összeírás megjelöli, hogy azok a környező falvakat járó házaló-batyuzó kereskedő voltak.