Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Raýman János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei, II. rész. 1907-től napjainking

RAHMAN JÁNOS: A PÉCSI KIÁLLÍTÁSOK ÉS VÁSÁROK ÉRMÉSZETI EMLÉKEI, П. RÉSZ 115 14. ábra. Bár e kiállításoknak elsősorban nem termékeladási céljai voltak. Hiszen rendszeresen ismétlődött a panasz, hogy a bemutatott árut nem lehet sehol megvásárolni. Tehát a hatvanas években megjelenő kiállítások főként egy olyan kirakat szerepét töltötték be, amelyen a bemutatott áruválaszték az új gazdaság erejét kívánta igazolni, de a maga támasztotta igényeknek a gazdaság nem tudott megfelelni. A kiállításon való részvétel kevésbé üzletpolitikai, mint inkább politikai elvárások nyomán szerveződött. Ez a szünet Pécsett 1969-ig tartott, bár „...1960-ban a Dél-Dunántúl szocialista mezőgazdasága jelentkezett kiállítással. De ez a kiállítás is pusztán csak demonstráció volt, akárcsak a baranyai tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek utóbb már-már hagyományossá váló kiállítás-sorozatai. Méreteik szerények voltak, az egyiket a Technika Háza nagytermében, a másikat a Nagy Lajos gimnáziumban rendezték. Ezeknek a kiállításoknak nem volt valami nagy a közönségsikerük, nem is szólva arról, hogy a kiállított termékekből semmit sem lehetett megvásárolni. 1969-ben határozta el aztán az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága, hogy azontúl évente országos jellegű ipari vásárt és kiállítást kell rendezni Pécsett 46 Ezzel kezdődött a máig is tartó, állandóan változó rendezvénysorozat, a Pécsi Ipari Vásár. Előbb évenként, majd felváltva a Szegedi Vásárral, kétévenként rendezték meg. Ez a vásársorozat is a helyi kereteket túllépve a Dél-Dunántúl ipari termékeinek bemutatkozó fóruma lett, fokozatosan nyitva a külföldi kiállítók felé is, új üzleti lehetőségeket teremtve. Ennek a kiállítás-sorozatnak a díjazása igen változatos volt. Elsősorban a Zsolnay-gyár legtöbbször egyedi, a kiállításra tervezett díszedényeivel jutalmazták a nyertes termékeket. Ezek fődíjak, vásárdíjak, különdíjak voltak. De különböző érmeket is adtak ki. Megjelentek a díjérmek, amelyeknél a hagyományos arany-, ezüst- és bronzfokozat helyett bevezették az I., II. és III. díj elnevezést. Ez a korszak 1969-től 1973-ig tartott. Az 5. Pécsi Ipari Vásáron 1975-ben visszaállították az arany-, ezüst- és bronzfokozatot. E mellett közreműködői és részvételi érmek is készültek. Az érmek egy részét a Zsolnay-gyár eozinmázas kerámiái jelentették. Ezek a nem igazán érmek, valójában inkább plakettek, technikai adottságaik miatt sem eléggé alkalmasak arra a művészi feladatra, amelyet a kisplasztikában az éremművészet betölt. Az intim, finom részletek, a gondosan építkező feliratok eltűnnek