Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Régészet - Szalai Ferenc: A Pécs-Hőerőmű lelőhelyen feltárt avar kori csontvázleletek antropológiai vizsgálata

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 97-106 Pécs, 1995 A Pécs-Hőerőmű lelőhelyen feltárt avar kori csontvázleletek antropológiai vizsgálata SZÁLAI Ferenc Bevezetés A lelőhely leletmentő ásatása során 22 egyénhez tartozó csontvázmaradványt tártak fel a régészek, ez az egyénszám az eltemetetteknek csak a töredékét képviselheti. A terület beépítettsége miatt a feltárások befejezettnek tekinthetők. (A temetőrészlet régészeti elemzését lásd Nagy E. tanulmányában, ugyanebben a kötetben.) Anyag és módszer A csontvázleletek a JPM Régészeti Osztályának embertani gyűjteményébe kerültek 94.1.1. - 94.1.22. közötti leltári számokkal. A csontmaradványok nemmeghatározását ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI (1963) és HARSÁNYI-NEMESKÉRI (1964) útmutatásai szerint végeztük felnőttek esetében. A fiatalkorúaknál és a gyermekeknél a fogkibúvás sorrendje és a fogak növekedési fázisainak megfigyelése (SCHOUR és MASSLER, 1941), és az osszifikációs táblázat (SCHINZ és mtsai, 1952) nyújtott segítséget az elhalálozási életkor meghatározásánál. Felnőtteknél az életkort a komplex életkormeghatározási módszerrel (NEMESKÉRI és mtsai, 1960), SJ0VOLD (1975) táblázatainak felhasználásával állapítottuk meg. Az os ilium faciès auricularisának (LOVEJOY és mtsai, 1985) fázisát is megfigyeltük és rögzítettük a táblázatban, de csak az egyéb kormeghatározó jellegek hiánya esetén vettük a számolás kapcsán figyelembe. Az 1. táblázatban a jelölések magyarázata a következő: FS: faciès symphyseos, О: endocranialis obliteratio, H: trajectorium rendszer fázisa a humerus illetve F: a femur proximalis végében, FA: faciès auricularis. A koponya morfológiai jellegeinek osztályozásánál LIPTÁK (1980) összefoglalását, A fogak jelölésénél a kétszámjegyű jelölésmódot (TÓTH, 1981) használtuk. A koponya és a vázcsontok metrikus elemzését MARTIN-SALLER (1957) szerint végeztük. A termetszámítást mindkét nemre vonatkozóan SJOVOLD (1991) képleteivel végeztük. A nemre és életkorra vonatkozó adatokat az 1. táblázat mutatja, a koponyák metrikus adatait a 2., a postcranialis vázcsontokét pedig a 3. és 4. táblázatban közöljük. A koponyák non-metrikus jellegeit és a feltételezett taxonómiai besorolást az 5. és a 6. táblázatban találjuk. Az 1. és 2. táblán két-két férfi és nő koponyáját láthatjuk. Az embertani leletek leírása Sajnos a csontok legtöbb esetben nagyon rossz megtartásúak. Ez részben a talajviszonyok (nedves talaj), részben a sírrablások-bolygatások következtében alakulhatott ki. Külön figyelmet érdemel a 10. sír csontváza, mivel a jobb femuron és a bal tibián látható régi törések (a törésvonalak alapján) nem életben keletkezhettek, hanem a sírrablás során a földből kiálló csontok feszegetése által. A felnőttek esetében összesen vizsgálható kilenc koponya közül két férfi és négy női koponya is (legalább részben) postmortalisan deformálódott, ez a méréseket gyakran meghiúsította. Morfológiai jellegzetességek A kis létszámú széria alapján messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, azonban a metrikus adatok és a morfológiai jellegek, termetszámítás értékei alapján is kitűnik az egyének heterogenitása mind a nők, mind a férfiak körében. A Lipták féle taxonómiai módszer alapján besorolható vázakról az 5. és a 6. táblázat tájékoztat. Figyelemre méltó a 15. sír europomongolid (a turanid rasszra jellemző) vonásokat mutató csontváza, a többi koponya mind europid jellegeket mutat. Patológiai elváltozások A gerinc degeneratív elváltozásai közül a spondylosis 7 felnőttnél volt észlelhető (férfiak: 2., 16., 17. és 21. sír, nők: 5., 8. és 15. sír), egyik esetben sem volt súlyos fokú és nem járt blockcsigolyaképződéssel. Atlantoaxialis arthrosist a 15. és a 17. sír csontvázánál találtunk, mindkét egyén a Sen. korcsoportba sorolható. Ugyancsak Sen. csontváznál (5. sír) volt a szokásosnál súlyosabb fokú osteoporosis is. A végtagcsontok degeneratív elváltozásait szinte alig találtuk a szériában, sterno-