Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Természettudományok - Horváth Győző–Majer József: Adatok Baranya megye kisemlős faunájához (Mammalia: Micromammalia)

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) 79-84 Pécs, 1995 Adatok Baranya megye kisemlős faunájához (Mammalia: Micromammalia) HORVÁTH Győző és MAJER József HORVÁTH, Gy., MAJER, J.: Additional Data on the Small Mammal Fauna of County Baranya (South Hungary). Abstract. 287 belfries were investigated, out of which 37 were occupied by barn owls. We processed 1513 owl pellets from which it was possibile to identify 20 small mammal species. Out of these there were 12 rodents (Rodentia), within the order of insectivores (Insectivore) there were 7 shrews (Scoricidae), 1 mole (Talpidae) and 1 belonged to the bats (Chiroptera). Bevezetés és irodalmi áttekintés A magyarországi bagolyköpeteken alapuló kisemlőskutatásoknak jelentős múltja van. A kisemlősállomány felmérése szempontjából a gyöngybagoly életmódja igen előnyös, mert könnyű költőhelyének felderítése és ebből adódóan a köpetek begyűjtése is. Az ezzel kapcsolatos irodalom figyelemre méltó. A legkorábbi munkák közül feltétlenül megemlítendő GRESCHIK (1911, 1923-1924), majd az ezt követő BÁLÁT (1946, 1956), FESTETICS (1959), KRETZOI és VARRÓK (1952-1955). GRESCHIK (1910) vizsgálatai elsősorban a bagoly tápláléka összetételére irányultak. Az 1911-ben megjelent munkájában már kisemlős faunisztikai kiértékelést is közöl. Külön figyelmet érdemel a gyöngybagoly feltételezett szelektív zsákmányolása. Már a köpetvizsgálatok keztdetén megfigyelték a kutatók, hogy a gyöngybagoly táplálkozásában a cickányoknak jelentős szerepe van. A kérdés rögtön az volt, hogy a köpetek jelentős cickánytartalma az egyes példányok specializáltságának, vagy a zsákmányfogyasztás fajra jellemző tulajdonságának köszönhető-e? Több kutató véleménye szerint a cickány maradványok száma a köpetekben az adott vidéken való gyakoriságuktól függ, ami évenként igen eltérő lehet. UTTENDÖRFER (1939) hatalmas anyagon alapuló eredményei számos problémára adhatnának feleletet. Sajnos sok esetben csak genuszig határozott, így adatai kevésbé használhatók. SCHMIDT (1973) hangsúlyozza, hogy semmilyen más bagolyfajnál nem játszanak a cickányok olyan fontos szerepet a táplálkozásban, mint a gyöngybagolynál. Ma sincs arra kielégítő válasz, hogy ez miért van így. Van-e valamilyen fiziológiai, ökológiai vagy etológiai oka. Vannak adatok cickányok fogyasztására specializálódott macskabagolyról (KALOTÁS 1984) is. Kérdéses az, hogy a macskabagoly zsákmánylistája a kisemlősök abundancia viszonyait tükrözi-e, vagy valóban speciálisan cickányok zsákmányolására áttért egyedről van szó. A környező államokból irányadó adatokat közöl BAUER (1956, 1965), CZARNECKI és munkatársai (1955), valamint MIKUSKA és VUKOVIC (1980). Mikuska és Vukovic publikálták a horvátországi Baranya területén élő gyöngybagolyok táplálkozásának mennyiségi és minőségi elemzését. A horvátországi és az általunk vizsgált terület szerves egységet alkot, így célszerű összehasonlítani e két helyről kapott adatokat, amire a „Vizsgálati eredmények" című fejezetben térünk ki. Az eddigi kutatások és megfigyelések során bebizonyosodott, hogy a gyöngybagoly (Tyto alba guttata Brehm) költőhelyének megváltoztatásakor előnyben részesíti az emberi települések magasabb, kevéssé zavart építményeit. A hazai állomány jelentős része templomok, kápolnák tornyaiban, öreg romos épületek, magtárak, pajták padlásain fészkel. (KALOTÁS 1985 és mások). A gyöngybagoly költése, a kisemlősök mennyiségétől függően, április-augusztus közé esik (HARASZTHY 1984). Bagolyfajaink közül ennek van a legszélesebb költési intervalluma. Elegendő táplálékállat esetén évenként két eredményes költése is lehetséges. A gyöngybagoly többnyire kétszer, az éjszakai és a nappali nyugalmi periódus idején köpetei. Anyag és módszer A Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Csoportja 1985-ben kezdte meg a gyöngybagoly felméréseket. A faj lelőhelyeinek felkutatásán túl köpeteket is gyűjtöttek. így vált lehetővé Baranya Megye kisemlős faunájának kiterjedtebb kutatása. Ebben a vonatkozásban dolgozatunk még távolról sem teljes, az adatok mennyiségüket tekintve az előbbiek ellenére, megyénk vonatkozásában alapvetőnek tekinthető. Baranya megyében 1985-től kezdődően 287 templomtornyot vizsgáltak meg és 37-ben találtak gyöngybagolyköpeteket. A lelőhelyeket az 1. térkép szemlélteti.