Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Természettudományok - Nógrádi Sára–Uherkovich Ákos: A magyarországi tegzesek (Trichoptera) elterjedése és gyakorisága az utóbbi évtizedben, számítógépes feldolgozás adatai alapján

59 3. ábra. Az „átlagos kutatottság" mértéke az egyes nagyobb négyzetekben az előfordulási adatok alapján. Az átlagos kutatottság mértéke országos átlagban = 1. (Főbb adatok: 1007 elemi, 100 km

2-es négyzet, összesen 35 807 adat, 35,55 adat/Q. Fig. 3. Degree of investigations in certain larger UTM quadrats of the data base according to the number of occurrences. The average degree of investigation = 1 (1007 small quadrats each 100 sq. km, 35,807 occurence data, 35.55 data per sq.) 3. Az ország kutatottsága az UTM rendszerű hálótérkép alapján Az előzőhöz hasonló kép alakul ki. Az egységes térképezés érdekében a gyűjtőnapló program az UTM rendszerű hálótérképek 10x10 km-es egységeinek jelét is nyilvántartja és kezeli. A kiértékelés során a hálótérkép szerinti „kutatottság" illetve az egyes négyzetekből ismert fajok száma is kérhető. A hálótérkép-egységenként regisztrált fajszámot az 1. ábrán adjuk meg. A hálótérkép lOOx 100 km-es nagyobb négyzetei szerinti adatszámot az 7. táblázat is mutatja. Ugyanitt tüntettük fel a nagyobb négyzetek „kutatottsági mértékét" is, melyeket a szemléletesség kedvéért a 2-6. ábrák is mutatnak. A „kutatottság" mértéke az országban tág határok között váltakozik. Átlag feletti a Dél-Dunántúlt magukba foglaló nagyobb négyzetekben (XM, YL, YM, BR, BS, CR), a Szigetközben (XP) és a Fekete- illetve Fehér-Körös mentén (ES). Nagyon alacsony ez az érték az Alföldet is magába foglaló, Trichopterák szempontjából igen szegényes és egyhangú tájon (CS, CT, DS, DT, ET négyzetek), ahol ráadásul a kutatások is csak kevés helyen folytak nagyobb intenzitással. A Bükk hegységet és az Észak-Borsodi Karsztot is magába foglaló DU fő négyzet kutatottsága viszonylag jó, különösen az előfordulási adatok száma alapján. Ha a szakirodalomban megjelent adatokat, valamint a revideált gyűjteményeket is figyelembe vennénk, a kutatottság mértéke csak egészen jelentéktelen módon változna meg, mivel az azokban szereplő adatok száma csekély töredéke az általunk felvetteknek. Közel 20 évvel ezelőtt éppen az egységes európai rendeszem térképezés volt az, amely a precíz és egységes adatközlés igényét vetette fel. Akkor a szerzők egyike (Uherkovich) adaptálta a nemzetközi hálózatot Magyarországra, és megkezdte a nappali lepkék (Lepidoptera: Diurna) térképeinek elkészítését. A hazai hálótérképet később Dévai György tökéletesítette. Esetünkben, a hazai tegzeseknél kezdettől fogva a lehetőségekhez képest igen pontos adatrögzítést végeztünk olyan módon, hogy az adatok az UTM hálótérképre