Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907
178 Hátlap: Középen a kiállítás díszes tornyos fakapuja. Lásd a korabeli képes levelezőlapon (27. ábra). Balra fiú akt, baljában kancsó, jobbjával a felette lévő négyzetes mezőbe kapaszkodik. Jobbra is fiú. Jobb kezében kalapácsot lógat, bal keze a feje felett van. Középen felül lehelet finom mélyített háromsoros felirat: A PÉCSI 1907 ÉVI MEZŐ ÉS / ERDŐGAZDASÁGI IPARI ÉS / MŰVÉSZETI ORSZ. KIÁLLÍTÁS. Alul jobbra kiemelkedő betűkkel a művész neve áll: BECK Ö. FÜLÖP.(28. ábra). 28. ábra. Zsolnay Miklós plakett, hátlap Anyaga ezüst és bronz. Mérete 85x59 mm. Ezt a szép míves plakett Beck Ö. Fülöp (Pápa, 1873. június 23. - Budapest 1945. január 31. ?) szobrász, a modern magyar érem művészet talán legnagyobb mesterének, egyik kiemelkedő alkotása. Híressé vált Mikes Kelemen érmét a Nyugat című folyóirat választotta emblémájának. Keze munkája a milleniumi kiállítás jutalomérem sorozata is, amelyre a megbízást, mint Párizsban tanuló fiatal szobrász, pályázat útján nyerte el. A Zsolnay plakettből 6 db készült ezüst és 60 db bronz kivitelben 6S . Mint láttuk, a Pécsi Napló szerint 25 ezüst és 60 bronz 66 . A plakettet leírja Huszár-Procopius is 67 . Szerepelt az 1924-es budapesti érem és plakett kiállításon 68 . A Szépművészeti Múzeumban 1947-ben, a Magyar Nemzeti Galéria, magyar éremművészet a XIX. és XX. században című kiállításon 1959-ben 69 , az Ernst Múzeumban 1969-ben, a Nemzeti Galériában 1970-ben, Párizsban 1976-ban, Ljubljanában 1980-ban. Természetesen a pécsi kiállításon is 1985-ben 70 . Végül 1993-ban a Nemzeti Galériában 71 . Külön megemlékezik erről a plakettről a Magyar Művészet is Beck Ö. Fülöp munkásságának bemutatásakor. „Két jellegzetes műről kell megemlékeznünk, a Zsolnay- (1907) és a Ráth-plakettekről (1907-1910). Mindkettő triptichon formájú. Beck sokkal levegősebben komponál, mint francia elődei ...az "iparművészetet" a Zsolnay-plaketten...allegorikus figurákkal oldja meg. A fiúalakok mintázásában, mozdulataikban, a plakett architektonikus felépítésében már érezhető az a fordulat, ami Beck egész szemléletében bekövetkezett ezekben az években ,.." 72 A korabeli sajtó folyamatosan tájékoztatta olvasóit a kiállítás fontosabb eseményeiről. Ezek közt számos adat található a díjazásról is. Az első díjakat már május 22-én kiadták, amikor a halászati kiállítás zsűrijét tartották. Ekkor díszoklevelet kapott Eszterházy Ferenc tatai haltenyészete; aranyérmet 2, ezüstérmet 1, elismerő oklevelet 2 kiállító ért el. Sajnos a hírlapíró nem árulta el, hogy állami, vagy kiállítási éremről volt-e szó 73 . Szeptemberben zsűrizték az állatkiállítást, ez alkalomból a következő érmek megítélése került sor: - állami aranyérem 13, - állami ezüstérem 10, - állami bronzérem 6, - kiállítási aranyérem 16, - kiállítási ezüstérem 10 és - kiállítási bronzérem 13 74 . Majd szeptember 11-én közreadták a borászati bírálat eredményét, amelyen összesen a következő érmeket adták ki: - kiállítási aranyérem 29, - kiállítási ezüstérem 57, - kiállítási bronzérem 34 75 . Október elején az apróállat kiállítást díjazták: - állami aranyérem 1 - állami ezüstérem 4 - kiállítási aranyérem 2 - kiállítási ezüstérem 4 - kiállítási bronzérem 7 76 . Végül megszületett az ipari termékek zsűri eredménye is: - állami aranyérem 2, - állami ezüstérem 6, - állami bronzérem 3, - kiállítási aranyérem 35, - kiállítási ezüstérem 35, - kiállítási bronzérem 13, - iparegyesületi ezüst 3, - iparegyesületi bronz 13, valamint 16 oklevél talált gazdára. A földművelés és növénytermesztés zsűrije is döntött, de a Pécsi Napló a díjazás eredményét nem közölte le. Viszont érdekes híradás található benne az állami díjak odaítélésének mechanizmusáról: „...A földmivelési és közoktatási kormányzat is adományozott állami érmeket
