Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907
174 Az érem leírása: Előlap: Középen tégla alakú talpazaton három fiúcska áll. A baloldali üllővel és kalapáccsal. A középső korsóval a lábánál és két kezével maga előtt tartja a művészetek három pajzsos címerét. A jobboldali pedig a fején szárnyas sisakot visel, bal kezében szárnyas pálcát (caduceus) tart, jobb kezében pénzeszacskó. A talpazaton kiemelkedő betűkkel háromsoros felirat áll: A KERESKEDELEMÜGYI / M. KIR. MINISTER / ÉRME. A háttérben négy, babérlevelekkel borított oszlop áll. Baloldalt három füstölgő kémény, jobboldalt épület, hegyes sisakú toronnyal. Az egész érmet szalaggal átfűzött zárt babérkoszorú keretezi (18. ábra). Hátlap: Két függőleges babérfüzér között talpazaton álló, két síkra osztott lap, amely mintegy emlékoszlop törzse látszik. Ezen van elhelyezve egy fekvő téglalapon, kiemelkedő betűkkel az öt soros felirat: AZ 1907. ÉVI / PÉCSI / IPARI ÉS MEZŐ- / GAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS / ALKALMÁBÓL. Alul a talpazatba beütve Maróti Rintel Géza mesterjegye, egy négyzetben egymásba fonódó R és G betűk, a négyzet tetején M betű (19. ábra). Mérete: 60 mm. Anyaga: vert aranyozott ezüst (?), ezüst és bronz, a három fokozatnak megfelelően. Az érem Maróti Rintel Géza (Barsvörösvár 1875. március 1. - Budapest 1941. május 6.) kiváló magyar szobrász, építész és festő egyik ritkaságbamenő alkotása, hiszen viszonylag nem túl sok érmet készített. Nevét monumentális szobrai és művészi épületei tették külföldön is ismertté. (Gresham-palota Bp., a mexikói nemzeti színház, a detroiti Fischer-Building gránit és bronz szobrai.) A magyar éremművészet eddigi legteljesebb összeállításában az ún. „Huszár-Procopius"-ban nem szerepel az érem. De szerepel egy későbbi kiadású változata, amelynél változatlan elő- és hátlap képnél csak a hátlapi feliratot cserélték ki az új felhasználás céljának megfelelően: Az 1910. ÉVI / BUDAPESTI / ORSZÁGOS PAPIROS / TANSZER ÉS ISKOLA- / SZER KIÁLLÍTÁS / ALKALMÁBÓL S0 . A szép érem szerepelt a budapesti gyűjtők és művészek érem és plakettkiállításán 1924-ben 51 . De nem hiányzott a Pécs az éremművészetben kiállításról sem 52 . A vallás- és közoktatásügyi miniszter érme Erről az éremről már jóval kevesebbet tudunk. A Pécsi Naplóban olvashattuk, hogy a „... földművelési és közoktatási kormányzat is adományozott állami érmeket a kiállítók részére..." 53 . A Magyar Nemzeti Galéria 1993-ban tartott tárlatán bemutattak egy Teles Ede érmet azzal az aláírásos táblácskával: Pécsi országos kiállítás 1908. A kiállítás katalógusában 177. sorszámon is ez áll: „Pécsi Országos Kiállítás, 1908. Ezüst, vert. 60 mm. A vallás és közoktatási miniszter ajándéka a Szépművészeti Múzeumnak 1911-ben." 54 A katalógusban lévő szöveg olvasható a Nemzeti Galéria állagjegyzékében is 55 . Mivel tudjuk, hogy 1908-ban nem volt Pécsett kiállítás, csak 1907-ben, nyilván elírással van dolgunk. De a hibás feljegyzés származhat abból is, hogy az érmet megkésve rendelték meg, vagy megkésve szállította le a művész. A korabeli művészeti irodalom pontosan ismerte a pécsi kiállítás időpontját, de az érem tényleges elkészültét és kiosztását ebből sem állapíthatjuk meg. Ugyanis már 1907. októberében megjelent a pécsi kiállítás kitüntetettjeinek rangos névsora, de a Teles-éremről nem történik említés. Csak annyit tartalmaz a híradás, hogy a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium részéről kik kaptak arany-, ezüst- és bronzérmet 56 . A Magyar Iparművészet csak 1911-ben közli az érem ábráját, ezzel az aláírással: „Teles Ede: A vallás- és közoktatásügyi miniszternek az 1907. évi pécsi kiállítás alkalmából adományozott érme." 57 A Teles-érem a Huszár.Procopius-ban szerepel, de abból a pécsi kiállítással való kapcsolata nem állapítható meg 58 . Az érem leírása: Előlap: Az előtérben egy kőkockán ülő, jobbra forduló férfi látható, baljával az állát támasztja. Jobb keze rajztáblán támaszkodik. A háttérben minden idők egyik legkiemelkedőbb magyar szobrászati alkotása, a Kolozsvári-testvérek Szent György szobra áll. Körirata: MÚLTON ÉPÜL MINDEN JÖVENDŐ. Hátlap: Fenn a művészetek jelképes három pajzsa sorakozik, alatta nagyobb táblán felirat: A VALLÁS ÉS / KÖZOKTATÁSÜGYI / MAGYAR KIRÁLYI / MINISZTER. A felirat alatt kiemelkedő üres tábla, az adományozott nevének elhelyezésére. Az eddigiek alappján arra lehet következtetni, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1907-ben, esetleg 1908-ban rendelt egy reprezentatív érmet Teles Edénél, amelyet a tárca állami díjérmének szántak, mivel a már korábban megismert Ferenc József arcképes érem a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor, talán szintén a pécsi kiállítás hatására a kereskedelmi miniszter is önálló érmet készíttetett, a fentebb már bemutatott Maróti-érmet. Tehát nem lehetett lemaradni, saját éremre volt szüksége a kulturális tárcának is. Az érem feltehetően 1908-ban készült el és osztották ki a zsűri által felterjesztett kiállítók megjutalmazására. Csak azt nem tudjuk, hogy az érmen felktüntették-e a pécsi felhasználást, és ha igen, hogyan? Vagy csak a minisztériumi hivatalok emlékezete őrizte meg az
