Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907

164 1. Az 1888. évi általános kiállítás Az első nagyobbszabású általános kiállítás, amely az ipar és a mezőgazdaság termékein kívül még a művészeteknek is helyt adott, 1888 augusztus 11-én nyílt meg és szeptember 9-ig fogadta a látogatókat. A kiállítás zsűriszabályzata szerint a következő kitüntetéseket és elismeréseket alapították: - díszoklevél - dicsérő oklevél - elismerő oklevél - állami ezüstérem - állami bronzérem - kiállítási érem. Állami érmek Mint a bevezetőben láttuk, 1879-ben a berlini kiállításon a porosz kereskedelmi minisztérium "állami" díjat adományozott. Az 1885-ben kiadott munkájában Gelléri, megfontolandónak tartja ennek hazai alkalmazását. Végül is 1888-ban született erről döntés, amelyről a korabeli sajtó így számolt be: „A földmívelési miniszter elrendelte, hogy kiállítási díjakul Magyarországon is állami érmek adassanak ki. Ez érmek egyik oldalán a király arczképe lesz, a másik oldalán pedig Magyarország teljes czímere és a kitűntetett kiállító neve. A folyó évi augusztus 11-től szeptember 9-ig tartó bécsi (sic!) általános kiállítás lesz az első, melyen magyar állami érmeket kiosztanak. A minisztérium összesen 40 darab érmet bocsát a kiállítási bizottság rendelkezésére."

21 A bécsi nyilván pécsinek értendő, miután az időpont is a pécsi kiállításéval azonos, no meg a magyar miniszter aligha adományozott a bécsi kiállításon magyar állami díjat, de különösen nem első alkalommal. Az állami díjérmek már 1870-től léteztek, gazdasági eredmények díjazására. De eddig kiállításon felmutatott teljesítmény díjazására nem volt használatos. Mint a zsűri szabályzatból is látszik, a pécsi kiállítás szervezői első ízben szerezték meg a főhatóság támogatást is a díjazáshoz, amelynek során ezüst és bronzérem került, mint állami díj, a várható kitüntetések listájára. Ezeket az érmeket az ipar- és kereskedelmi miniszter adományozta a zsűri ítélete alapján. A szabályzat szerint csak a pécsi kereskedelmi- és iparkamara területén működő iparosok és tanoncok munkáinak elismerésére lehetett felhasználni. Az 1880-ban szervezett pécsi kamara működési köre Baranya, Somogy és Tolna vm., valamint Pécs szabad királyi város területére terjedt ki. Érdemes felidézni a zsűri részére megszabott értékelési szempontokat is: „...Az érmek mellett kiadandó okleveleken a kiállító főérdemei a következő jelmondatokkal jelezhetők: versenyképesség, kiviteli képesség, nagybani termelés, új iparág meghonosítása, új termelési ág meghonosítása, új találmány..."

22 Úgy látszik, itt sincs új a nap alatt. A mai kiállítók elé sem lehetne különb célokat kitűzni. A sajtó így számolt be a kiállítás állami érmeiről: „Az ipar és kereskedelmi minisztérium által rendelkezésre bocsátott 40 állami érem pénteken délben érkezett meg a körmöczbányai pénzverő intézetből. Az ezüst érmek, melyek valamivel nagyobbak a kétforintosnál, ép úgy mint a kétszer oly nagy bronczérmek, egyik oldalukon körfelirattal, melyen a király uralkodásának éve és birodalmának területe van leírva, Ó felsége domborművű arczképét mutatja, míg a túlsó oldalon lehetőleg egyszerűen kiemelvényen bevésve e szó olvasható: "PÉCS 1888" ...Matlekovits Sándor államtitkár megígérte, hogy lehetőleg még vagy 20 állami érmet fog a kiállítási bizottság rendelkezésére bocsátani a kereskedelmi miniszter, mely körülmény még sokakban ébresztheti fel a reményt, hogy a kiállítási bizottság azoknak utólag fogja az állami érmet megszavazni."

23 Néhány megjegyzés kívánkozik ehhez a híradáshoz. A 2 forintos átmérője 38 mm, majd 38,5 mm, végül 1857-től 36 mm volt. Az ezüst érem átmérője pedig 47 mm. A kétszer oly nagy bronzérem valójában 63 mm, tehát a becslés felületes, az újságíró talán nem is látta az érmet. Továbbá az előlap feliratán nem szerepel a király uralkodásának éve, Ausztria és Magyarország pedig nem merítik ki uralkodásának területét. A hátlapi szöveg valójában nem vésett. Sajnos az ilyen felületes újsághírek ellenőrzés nélkül nem használhatók, adatait csak fenntartással lehet figyelembe venni. De ez nem csak a múlt század újsághíreire vonatkozik. A Kiállítási Értesítő szeptember 4-i és 5-i száma közreadja a zsűri döntését, a különböző díjak megítéléséről. E szerint 14 darab állami ezüstérem és 23 darab bronzérem került kiosztásra.

24 Állami ezüstérmet nyert: Sipócz István Pécs, Schützer Sámuel Pécs, ifj. Scholtz Gyula Pécs, Ivic Antal Pécs, Kindl Ferenc Pécs, Reisch Gáspár Pécs, Kovátsits Antal Pécs, Hoffmann Károly Pécs, Taizs József Pécs, Angster József Pécs, Mayer Vilmos Kaposvár, Ruepprecht János Pécs, Heberényi Pál Pécs, Péterfay Eördögh Lajos Pécs. Állami bronzérmet nyert: Jankovits Hugó Pécs, I. pécsi cukorkagyár Wurstné Pécs, Kopicz Imre Pécs, Hillebrand Ferenc Pécs, Mranics Rajmár Pécs, Held Gusztáv Pécs, Beck-testvérek Pécs, Stollár Ferenc Mohács, Altmann Áron Pécs, Krempling Károly Pécs, Hoppéi Lajos Pécs, Unger Miklós Mágocs, Lang G. Mohács, Kriezer György Mohács, Boda József, Karch Alajos és Keil Ferenc helység megnevezés nélkül. A minisztérium összesen 40 érmet küldött a kiállítás díjazására. A zsűri pedig csak ebből gazdálkodhatott.