Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján

14; súlyosan zavarja, hogy a házalók ugyanazokat az árukat olcsóbban tudták adni. Hiszen sem adó, sem boltbér nem terhelte őket. A panaszok áradatát zúdítják ezért a házaló zsidók, felvidéki tótok, és gottscheeiek fejére."

36 A 18. századi baranyai zsidó összeírások egy késői megtelepedési folyamatot mutatnak be. Különösen Pécs zárkózott el sokáig a zsidók letelepedésének engedélyezésétől. A vizsgált időszakban végig a Baranyavári, Hegyháti és Szentlőrinci járások területén élt a legtöbb zsidó. Itt voltak azok a nagybirtokok, amelyek letelepedésük elől - gazdasági indítékoktól vezérelve - nem zárkóztak el. A nagybirtokok gazdálkodásában bekövetkezett változásokkal, a piac növekvő szerepével szorosan összefüggött betelepedésük. A rendi társadalom nem „termelte ki" saját köreiből a rurális kereskedőt. A zsidók a kereskedelem átmeneti formáját jelentő, házaló-felvásárló kereskedéssel kétségkívül ezt a hiányt pótolták. A kereskedelem fejlődése tette lehetővé létszámuk gyarapodását és tevékenységi körük bővülése hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez. Az első, 1781. évi létszámhoz képest (397 fő), akár jelentősnek is tekinthetnénk az 1798. évre elértet (637 fő). Azonban ha túlnézünk Baranya határain akkor látjuk, hogy a szomszédos Tolnában egyetlen településen Bonyhádon már 1786-ban 648 főt mutattak ki az összeírások.

37 Az országban pedig a századfordulón legalább 100.000 főre tehető a zsidóság száma.

38 A baranyai létszám ennek még az 1 %-át sem érte el. Jegyzetek 1. SCHWEITZER József: A Pécsi Izraelita Hitközség Története. Bp., 1966. SILBERSTEIN Adolf: A siklósi izraelita hitközség története. Siklós, 1933. WEISS Gábor: A pécsi izraelita hitközség monográfiája. Pécs, 1929. A két hitközség történetének feldolgozása nem kívánta meg a 18. századi megyei betelepülés történetének szélesebb körű vizsgálatát. Nagyobb számú zsidóság mindkét településen csak a 19. századtól élt. 2. CSERKÚTI Adolf: Az első pécsi zsidók. Pécs, 1914. Csak a pécsi betelepedés városi levéltári forrásait dolgozta fel. 3. EMBER Győző: A magyarországi országos zsidóösszeírások a XVIII. század első felében. In. MZSO VII. k. 49-77.0. 4. GÁL Éva: Az óbudai uradalom zsidósága a 18.században. Századok. 1992. I. sz. 3-4. o. 5. SCHEIBERNÉ BERNÁT Lívia: A Magyarországi zsidóság személyes családnevei II. József névadó rendeletéig. Bp., 1981. 6. Az összeírást közli SCHWEITZER i. m. 153-155. o. 7. VARGA László: Zsidóbevándorlás Magyarországon. Századok. 1992. I. 59-79. o. 8. EMBER Gy.: i. m. 57. o. MZSO. VII. k. 116. o. SCHWEITZER i. m. 12. o. EMBER Gy. i. m. Idézi RÚZSÁS: A baranyai nagybirtokkal 1711-1848. Bp 9. 10. 11. 12. 13. parasztság élete és küzdelme a 1964. 73.0. SCHWEITZER i. m. 13. o. A törvény kimondja, hogy a Dalmát-, Horvát- és Szlavónországba a szenlgyörgyi végvidékre bebocsátott, vagy „belopódzott" zsidókat el kell távolítani. Ez a törvény a határon fekvő Baranyára is vonatkozik. 14. SCHWEITZER i. m. 13. o. 15. MZSO. XVIII. k. 538 sz. 16. SCHWEITZER József - SZILÁGYI Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig. Bp., 1982. 55.o. 17. Uo.: 24. és 41. o. 1735-ben 42, 1746-ban 70 zsidó családot írtak össze. 18. SCHWEITZER i. m. 13. o. 19. Baranya megyei zsidóösszeírás. 1778.VIII.21. Idézi SCHWEITZER i. m. 152. o. A függelékben közölt összeírás nem családot, hanem létszámot ad meg, ami nyilvánvalóan tévedés. Családnak értelmezi a szerző is a 13. oldalon „Dárdán találunk 8 családot". Zsidók által lakott települések: Aranyos, Babarcszőlős, Bakóca, Baksa, Bán, Bellye, Bikal, Bogád, Bükkösd, Dárda, Dencsháza, Egerág, Godisa, Görcsön, Hásságy, Hidas, Ibafa, Illocska, Jeneő, Karancs, Kácsfalu, Keskend, Lapáncsa, Liget, Mágocs, Mocsolád, Monostor, Nagyág, Nagyhajmás, Németmárok, Nyárád, Pellérd, Rácgörcsön, Ráckozár, Sibrik, Szekcső, Szentgál, Szentgyörgy, Szentlőrinc, Tésen, Tonnás, Újmindszent, Vaszar, Vásnok, Villány, Vörösmart, Zalatnak. 20. BmL.: Zsidóösszeírások. Baranyavári járás 1780. febr. 10., Hegyháti járás 1780/81, Mohácsi járás 1780/81, Szentlőrinci járás 1780. dec. 13. Szám nélkül. 21. BmL.: Zsidóösszeírások. Baranyavári járás 1781. dec. 10., Hegyháti járás 1781. dec. 14., Mohácsi járás 1781. dec. 15., Pécsi járás 1781. dec. 9., Szentlőrinci járás 1781. dec. 9. Szám nélkül. 22. BmL.: Zsidóösszeírások. 1781. évi Baranyavári járás 23. BmL.: Zsidóösszeírások. 1781. évi Pécsi járás 24. BmL.: Zsidóösszeírások. 1781. évi Baranyavári járás 25. BmL.: Zsidóösszeírások. 1781. évi Pécsi járás 26. BmL.: Zsidóösszeírások. 1781. évi Hegyháti járás 27. BmL.: Népességösszeírás. 1784. 28. SCHWEITZER i. m. 153-155. o. 29. BmL.: Zsidóösszeírások. 1794./1383.sz. 30. BmL.: Zsidóösszeírások. 1798./470.sz. 31. CSERKÚTI i. m. 3-4. o. 32. SCHWEITZER i. m. 22. o. 33. CSERKÚTI i. m. 9. o. 34. SCHWEITZER i.m. 18-20. o. 35. Baranyai Helytörténetírás Pécs, 1980. 46. és 48. o. Közli SÁNDOR László, TÍMÁR György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele. 36. RÚZSÁS Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus végén 1686—1848—

ig. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 6. Pécs, 1956. 13. o. 37. SCHWEITZER-SZILÁGYI i. m. 163. o. 38. V.o. Hét évtized a hazai zsidóság életében. Statisztikai mellékletek (1735-1949). Összeállította: ZEKE Gyula, 187. o.