Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Régészet - Szalai Ferenc: A Pécs–Nagyárpád, Boros utca lelőhelyen feltárt avar kori temető csontvázainak antropológiai és paleopatológiai vizsgálata

109 (3. tábla, 1. kép), spondylarthrosis ankylopoetica Bechterew-re jellemző képet hozott létre. Ugyanakkor a vállöv és a medenceöv csontjain és a végtagcsontok izomtapadási helyein tetemes csontnövedékek (entesopathiák) láthatók, az ízfelszínek érintettsége nélkül. Egy nagyobb létszámú avar szériában PÁLFI (1990) is ritka kórképként talált hasonló elváltozásokat. A gerinc degeneratív jelenségei közül megemlíthetjük még a csak nőknél (54. sír, Sen. és 62. sír, Sen.) talált Schmorl-gyöngyök lenyomatait. A fejlődési rendellenességek közül, amelyek már a pathologia tárgykörébe is tartoznak, két sacralisatiot említünk meg (26. sír, Sen. férfi, 47. sír, Sen. nő), a nőnél csak jobb oldali, incomplett sacralisatio van. A velőcső záródási rendellenességek képviselőjeként rejtett gerinchasadék (spina bifida occulta) látható a 35. sír, Ad. nő thoracalis 11. csigolyáján (3. tábla, 3. kép), komplett bilaterális spondylolysis mellett! A többi csigolya viszont teljesen ép, az alsó végtag csontjain semmilyen más rendellenesség nem látható. Degeneratív egyéb izületi elváltozások Csak kis számban és enyhe formában jelentkeztek. 1. Temporomandibularis arthrosis: két férfi (20. sír, Mat. és 52. sír, Sen.) és három nő (8. sír, Sen, 24. sír, Sen. és 55. sír, Sen.) esetében mutatkozott, csak az idős korosztálynál. 2. Sternoclavicularis arthrosis: három férfi (20. sír, Mat., 38. sír, Mat. és 50. sír, Sen.) és három nő (24. sír, Sen., 47. sír, Sen. és 61. sír, Sen.) csontvázán látható, az 52. sír vázának esetében ez jobb oldali vállízületi elfajulással (Arthrosis humeri) is társult. 3. Arthrosis metacarpi: a kézközépcsontok ízületi elfajulása fordult még elő öt férfi (4. sír, Mat., 17. sír, Mat., 34. sír, Ad., 50. sír, Sen. és 52. sír, Sen.) és egy nő (61. sír, Sen.) esetében. Az elváltozások zömmel az 1-П., vagy III. metacarpus fejecsén jelentkeztek, az ízfelszín lelapultsága és osteophytaképződés formájában (3. tábla, 4. kép). 4. Arthrosis cubiti: a 24. sír, Sen. nő bal könyök ízülete porclepusztulással, eburnifikációval és osteophytaképződéssel járó elfajulásos jeleket mutat. 5. Osteochondritis dissecans nyomait találtuk az axis bal felső ízfelszínén (34. sír, Ad. férfi), a tibia medialis condylusán (2. sír, Mat. férfi) és az os naviculare talaris felszínén (20. sír, Mat. férfi). Csonttörések, sérülések utáni állapotok A temetőből előkerült régészeti leletek közül a fegyverek majdnem teljesen hiányoztak, ugyanakkor a csontvázakon is szerény számban jelentkeztek az életben elszenvedett sérülések nyomai. Az 50. sír, Sen. férfi csontvázon három traumás elváltozás látható: 1. Status post (továbbiakban St. p.) fracturam ulnae 1. d.: a jobb singcsont testének alsó harmadában, a "védekező törés"-nek megfelelő helyen orsószerű callusszal, tengelyeltérés nélkül gyógyult csonttörés nyoma, az orsócsont ugyanakkor teljesen ép (3. tábla. 2. kép). 2. St. p. fracturam corporis vertebrae lumbalis ГУ*: típusos kompressziós csigolyatörés utáni gyógyult állapot. 3. St. p. fracturam metatarsi 1. d.: a jobb első lábközépcsont életben elszenvedett törése a csont alakváltozásával és megrövidülésével gyógyult. Ugyanennél a váznál L5 incomplett spondylolysist is találtunk. Egyik csonttörést sem éles szerszám okozta, egyidejűségük nem bizonyítható. Verekedés, vagy baleset során (magasból való leeséskor) is sérülhetett az illető. A 45. sír, Mat. férfi jobb tibiájának distalis harmadában teljesen elsimult felszínű orsószerű megvastagodás van, ami fiatalkori csontsérülés, vagy gyulladás nyoma egyaránt lehet. A női vázak esetében nem volt traumára utaló elváltozás. Gyulladásos csontelváltozások A 45. sír, Mat. férfi jobb meatus acusticus externusa fölött, a jobb arcus zygomaticus vonalában gyulladásra jellemző egyenetlen periostealis felrakodás látható, egy kis szabálytalan csontdefektus peremén. A processus mastoideus felszíne sajnos mállott, a meatus acusticus pereme viszont teljesen ép. A felületről mélybe terjedő gyulladásos folyamat, esetleg a hallójárat körüli üregrendszer gyulladása miatt alakulhatott ki a kép, a csontok felszínének lepusztultsága miatt ez pontosan már nem állapítható meg. Itt említjük meg a 20. sír, Mat. férfi bal processus mastoideusán látható elváltozást is. A csecsnyúlvány elülső része, a bal külső hallójárati nyílás mögött kráterszerűén kimélyült, egy 11 mm átmérőjű nyíláson át a processus mastoideus volt üregrendszerébe tekinthetünk. A cellulák eltűntek, helyükön egy nagy, egyenetlen felszínű üreg keletkezett (4. tábla, 2. kép). Sem a bevezető tölcsérszerű mélyedés falán, sem a megnyílt csecsnyúlvány üregében, sem a hallójáratban nem látni friss gyulladásra utaló csontelváltozásokat. A jelenség talán lezajlott és feltisztult régi mastoiditis nyoma, de a hallójárat mögött elhelyezkedő lágyrészterime (daganat?) nyomásának következménye, esetleg orvosi beavatkozás (processus mastoideus trepanatio?) eredménye is lehet.