Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Régészet - Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalui úton
78 Díszített tegulatöredékek 87. Téglatöredék, világosbarna, egyik oldalán négyzetrács mintát alkotó bekarcolt díszítéssel. M.: 25x18 cm, v.: 3.4 cm. Eh.: I. terem, a terrazzó feletti omlásban (10. kép). 88. Téglatöredék, világosbarna, a 87. számú töredék alatt leírttal megegyező négyzetrács mintát alkotó bekarcolással. M: 13.6x12.8 cm, v.: 3.1 cm, Eh.: I. terem. 89. Téglatöredék, világosbarna, a 87. számú töredék alatt leírttal megegyező mintával. M: 6.1x5.2 cm, v.: 3.0 cm. Eh.: II. terem, fűtőjárat betöltésében. Üvegek 90. Félgömb alakú, talpgyűrű nélküli üvegcsésze töredékei, pereme kissé behúzott, egyenesen vágott, halványzöld 25 Pá.: 12 cm, v.: 0.2. Eh.: V. helyiség (IV. t. 4.). 91. Metszett üvegedény töredéke, halványzöld, vékonyfalú. A töredéken két, egymással párhuzamosan haladó két metszett vonal három egymással párhuzamos vonalként keresztez. 26 M.: 3,2x2,1 cm, v.: 0,2 cm. Eh.: I. terem (IV. t. 5.). 92. Táblaüvegtöredékek. A vékony, légbuborékokkal és egyenetlenségekkel teli kis táblaüvegtöredékeket nagy számban találtuk meg az épület egész területén. Vastagságuk 0,1-0,3 cm, színük világos halványzöld. Az épület ablakainak üvegezésére szolgáltak. A XIV. tábla 1. kép látható töredékeket épületen kívüli omladékban, a XIV. t. 2. képen látható ablaktöredékeket a VI. helyiség járószintje felett találtuk. Értékelés, összefoglalás A kis dombon magányosan álló épület közelében feltárt kutatóárkok üresek voltak, éppúgy, mint az épülettől DNY-ra eső domb lejtőjén húzott kutatóárkok is. A környéken végzett terepbejárásokon sem találtunk másik épületre utaló nyomokat. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a fent leírt épület későrómai mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó lakóépület volt. Ezt támasztja alá az előkerült leletanyag is. A ház az éghajlat miatt szükséges minimális komforttal - fűtéssel 27 el volt látva, I—II. terme tehát téli tartózkodásra is alkalmas volt. A III. helyiség (amelyben a kemence maradványait tártuk fel) kiszolgáló helyiség - konyha? - lehetett. A IV-IX. helyiségek rendeltetését nem tudtuk megállapítani. Épületünket összehasonlítva a Komló határában korábban (Mecsekjánosi 28 , 1953-54.) feltárt villával, amely a nagyméretű átriumos villák közé tartozik, jelentős különbségeket figyelhetünk meg, az alaprajzot és az alapterületet illetően is. Azonos gazdasági egységbe a két épület már csak a közöttük levő távolság miatt sem tartozhatott (3. ábra). A Mecsekfalui úti villa alaprajzilag ugyanígy eltér más, közeli területen feltárt villáktól is (Kővágószőlős 29 , Hosszúhetény 30 , Szilágy 31 , Nagyárpád 32 . Anélkül, hogy erőszakoltan típusba akarnánk épületünket sorolni, észre kell vennünk a budakalászi villával való alaprajzi hasonlatosságát 33 . 300 m 2 körüli alapterületük is közel azonos és mindkettőnek egyes termeit fűtőcsatornás fűtéssel látták el. A hasonló alapterületű, kisméretű házakat villagazdagságok melléképületeinek tartják 34 . Véleményünk szerint az is elképzelhető, hogy az épület kisebb lélekszámú közösség által fenntartott latifundium villa urbana épülete volt. Az épületben és közvetlen környékén talált leletanyag túlnyomó többsége IV. századi. A IV. sz.-i sírok mellékleteként gyakori a koncentrikus körökkel díszített csontkarperec (kat. 11.) és a díszítetlen bronzhuzal karperec is (kat. 9.). Jellegzetes IV. sz.-i típus a félgömb alakú, vékony falú, talpgyűrű nélküli üvegpohár (kat. 90.). A vékony, bekarcolt vonalakból alkotott mintával díszített üvegedények, mint a kat. 9 l-es számú töredék, a IV. sz. II. felében vannak használatban a településeken. A zöldesbarna mázas kerámia jellegzetesen késői típus, nemcsak Sopianaeban és környékén, hanem más pannóniai lelőhelyeken is a IV. sz.-ban válik általánossá. A feltárás során mindössze hat érmet találtunk. A kat. 1. sz. érem kivételével valamennyi az épület omlási rétegében került elő, azaz megszűnésének idejét keltezi. Az érmek közül négy I. Valentinianus 364-375 között vert vereté, egy Constantinus és egy Valens érem került még elő. A Mecsekjánosiban feltárt villát Burger A. a II. sz. végétől a IV. sz.-ig keltezi, újabb összefoglaló munkákban azonban építési idejét későbbre teszik, az ott feltárt leletanyag ismeretében egyértelműen megállapítható, hogy a IV. sz. folyamán épült, feltehetően a pannóniai villagazdaságok virágkorában, a 300-370 közötti években élte fénykorát 36 . Az érmek záróéve 375. Ekkor, vagy néhány évvel később az épület használata megszűnt. A feltűnő leletszegénység alapján feltételezzük, hogy a házból elköltöztek lakói és értékeiket is magukkal vitték. Az épületben tűzvész nem pusztított. A kiürített és sorsára hagyott épület valamivel később összeomlott. 375 után más pannóniai lelőhelyeken is elnéptelenedési folyamat indult meg. A házakat tulajdonosai elhagyták, megkezdődött a provincia lassú feladása. Köszönetemet fejezem ki a rajzok elkészítéséért Sümeghy Gyöngyvérnek és a fotókért Kőhegyi Zoltánnak és Czopf Jánosnénak a tárgyak restaurálásáért. A katalógusban felsorolt tárgyak a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának leltárában szerepelnek R.92.1.1-R.92.1.202. leltári szám alatt.
