Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Régészet - Katona Győr Zsuzsa: Római villaépület Komló, Mecsekfalui úton

71 a falkiszedések miatti tájolási nehézségekből is adódhatott. Pontosan az I. terem Ny-i falának tájolásával azonos azonban a VI-VII. helyiség közötti válaszfal (ÉNY-DK, 320-140°). Az épület DNY-i sarkánál, a VII. helyiség Ny-i falának külső oldalán téglalap alakú tüzelőhely alapját találtuk meg (7. ábra). É-i és D-i oldalát egy-egy 50-56 cm széles kőfal alkotja, K-en a VII. terem falához csatlakozik, Ny-on nyitott. A falak között erősen átégett anyag van, amelyből a falakra merőlegesen két keskeny, hosszú borda emelkedik ki. A tüzelőhely alapterülete 170x130 cm, a kiemelkedő, 60 cm hosszú bordák közötti távolság 30 cm. A tüzelőhelyen belül leletet nem találtunk. A fölötte levő rétegekben és a környéken elszórtan talált nagy számú ólomolvadék alapján megkockáztatjuk a feltevést, miszerint itt ólmot olvasztottak. A villa egész területén talált nagy számú ablaküvegtöredék előkerülése pedig arra utal, hogy az ólmot esetleg a ház ablaküvegeinek keretbe foglalásához használták fel. Mindezek alapján megállapítható hogy egy egységes rendszerben épült házat tártunk fel, annak is jobbára alapfalait, azok kiszedéseit és padlószint alatti részeit a két első terem kivételével. Átépítésre, utólagos hozzátoldásra utaló jeleket nem találtunk. Az épület leírása után meg kell említenünk azt az árkot, amelyet az l/a kutatóárokban tártunk fel, nem messze az épülettől, annak K-i oldalán. Betöltésében római érmet (kat. 1.), kő-, tégla- és cseréptöredéket találtunk. Az a tegulatöredék, amely a kat. 73. sz. alatt szerepel a legalsó, hetedik ásónyomban (-150-180 cm) volt. A 180 cm mély árok, amelynek alja teknő alakú, az épülettel egyidősnek mondható. Funkcióját illetően nem tudunk állást foglalni, mivel átvágására csak egy helyen volt lehetőségünk (15. ábra). 1. kép: I. terem fíítőcsatornája.