Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Néprajztudomány - Bálint Zsolt: A moldvai magyar hangszeres népzenei dialektus. II. Stílusok

206 2.1.4. A juhait kereső pásztor Hangkészlet: pentaton és pentachord alapú. Formaalkotás: kötetlen motivikus és ütemriáros szerkezet. Ritmus: parlando és giusto. Előadásmód: régies, improvizatív, a játékos hangszertudásától erősen függő. Hangszer: furulya. Funkció: legeltetés vagy pihenés közben, programzene. 9. dallampélda: Keserves pásztornóta - Pusztina (AP 507/b). Az improvizatív lassú rész, mint minden egyszerű dallam, a tonika és a domináns váltogatására épül. Közeli rokonságát a parlando hejgető dallamokkal nemcsak hangkészlete, hanem ez a domináns-tonika cserélgetés is elárulja. A giusto rész egy strófikus dallamtöredék. 10. Furulyadallam 2.1.5. Alakoskodás Hangkészlet: pentachord alapú. Formaalkotás: ütempáros szerkezet. Ritmus: giusto. Előadásmód: improvizatív, a játékos hangszertudásától erősen függő. Hangszer: furulya vagy hegedű. Funkció: farsangi alakoskodás, újévköszöntő uralás Jegyzet: A SERES-SZABÓ (1989) által közölt „Amikor a csobán elmegy a juhokkal" címet viselő dallam, (i.m. 324 o., 262.sz. dallam) ebbe a műfajba tartozik, tehát Szabó megállapítása, hogy közelebbi változatati ismeretlenek, helytelen (ugyanez áll a 263. számú „havalygatás"-ra). A juhait kereső pásztor a keleteurópai népek hangszeres zenéjéből ismert, olykor dramatikus előadással is társul (FARAGÓ 1977). A moldvai csángók között elterjedt, a furulyások mind ismerik. 8 . "Amikor a juhász elvesztette a juhait 8. dallampélda: „Amikor a juhász elvesztette a juhait" és „Amikor a juhász megtalálta a juhait" - Gajcsána (SLPX 18096/bla-b). A darabon végigvezetett szignálszerű indító-, majd az ahhoz kapcsolódó zárómotívum, akárcsak a darab előadási módja a „tavaszi havalygatás"-ra emlékeztet (2. dallampélda): mindkettő természetes hangsorból épül föl. A giusto-rész két megismételt sora 1-5-ös hangismétlő ütempáros motívumból áll, csupán a moldvai furulyajáték hagyományainak megfelelően a második sor hangsúlyos helyeinek (1. és 3. ütemsúly) kiugró hangközugrásokkal („süvöltés") ad nyomatékot. 9. Keboiveti púaistomóta 10. dallam példa: Furulyadallam - Bogdánfalva (MH 2498). A dallamhoz a gyűjtő se címet, se magyarázó szöveget nem fűzött (VERESS 1989: 135). Fölépítéséből (parlando és egy quasi giusto rész) arra következtethetünk, hogy „Amikor a juhász..." dallamát játszotta a bogdánfalvi adatközlő. A pentaton keretű parlando rész a moldvai „Madárka, madárka..." keserves hangszeren játszott típusa (DOBSZAY-SZENDREI 1988:I(B)62, 9. dallampélda). A második kötetlen gyors rész 1-5-ös ütempárból építkezik. A darabot hasonló előadásban vettük föl a Külsőrekecsinnel szomszédos Csík faluban, egy csángómagyar pásztortól. 11 . Keserves 11. dallampélda: Keserves - Gajcsána (AP 6442i). A fenti 8. sz dallampélda parlando részét vessük össze az itt közölt gajcsánai furulyás által játszott keserves dallammal. Ez is a „Madárka, madárka..." dallam. Itt vokális és hangszeres zene szoros kapcsolatát állapíthatjuk meg, hiszen a széles körben elterjedt „Madárka" dallam hangszeres programzenévé válik.