Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Néprajztudomány - Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben

190 ket őrizték meg kiszínezve, fikciókkal megtűzdelve, etimologizálva, amelyek a hódoltság idején szülőföldjükön történtek, A századok során a fantázia győzedelmeskedett, ám az igazságok, a megalapozottság sem veszett ki teljesen ezekből a történetekből. Ha csírájában is, de meglelhető bennük, ha lefejtjük róla a rászövött hiedelmeket, a képzelet játékait. Különben is ezek a költészettel is dúsított szövegek, történetek elfonnyadnának a történelem tápláló forrása nélkül. Alig akad olyan népköltészeti műfaj, amelyik valamilyen formában ne tartalmazna utalást az oszmán-török megszállásra. Ez alól a legrövidebb kisepikai prózaműfajok sem kivételek. Egy 1858-as adat (Ács 1858. 48-51.) arról tanúskodik, hogy a Drávaszögben is járta a Mi hír Budában, török várában? szólás. "Mi újság felétek?" jelentéssel használták. Az a felelet illett rá, hogy német van a várában, vagy török a várban, esetleg békesség a várban (Vö. O. NAGY 1976. 106.). Ha valakitől afelől érdeklődnek, miért siet annyira, még ma is az a válasza: Hajt a török

20

. A sokat dohányzóra mondják: Füstöl, mint a török vagy Pipál, mint a török (LÁBADI 1986. 209.). Egy kiszámítandó találósban szintén felbukkan a török: Szerb húsz, öt cseh, öt török, öt görög hány ember? - kérdezik egymástól. A válasz rá: 35 (LÁBADI 1982. 51.). A népszokásokban a farsangi alakoskodók között is felbukkan a turbános, nagy hasú török basa. A bámészkodókat ijesztgeti, de senki sem fél tőle, inkább nevetik 1 VÖ.PENAVIN 1971 2 lyuk 3 KÁLMÁN 1969. 74. úgy véli, hogy a Török név ragadványnév, mivel a törökök vallási és művelődési okokból ritkán keveredtek a magyarsággal. A név egyértelműen XV-XVI. századi eredetű. 4 Idézi BARANYAI 1977. 104. is. 5 Tájszó, jelentése: szakaszvezető. 6 DEMJÉN 1889. 429. adata. 7 L. a 6. jegyzetet! 8 A gyermekverset Kopácson gyűjtöttem 1988-ban. Elmondta Pozsár István (1923). 9 Gyerekek 10 L. a 8. jegyzetet! kitömött nagy hasát. Ujváry Zoltán, az alakoskodó figurák legjobb tanulmányozója úgy véli, hogy "A török megjelenítése a dramatikus népszokásokban a török hódoltság idejének, a magyar nép múltjának csak egyfajta, sajátságos tükröződése a népi kultúra egészében.

u (UJVÁRY 1983. 228.). Azon a területen - amelyet elismerésként, ajándékként a törökverő Savoyai Jenő kapott meg -, a Drávaszög népköltészetében a magyar-török hiedelmek emlékei, a törökvilág erősen jelen vannak, több évszázaddal túlélték a hódoltságot. A nagy történelmi megpróbáltatás nem múlt el nyomtalanul, hiszen a mohácsi csata után nemcsak a magyarság, hanem Európa több népének sorsa is megváltozott, s a történelmi vízválasztók emlékét nehezen lehet elfelejteni. A megőrzéshez nem kis mértékben járult hozzá továbbá, hogy a hódoltsági harcok olyan fordulatos, cselekmény epizódokat kínáltak, amikből a népi teremtő képzelet csodálatos történeteket szőhetett. Olyanokat, amikre mindenki szívesen figyelt, hiszen a hallgatóság nagy része sejtette a szerencsés megoldást. A török alakját az áttekintett műfajok úgy mutatják be, akitől félni kell. Ez a félelem a legtöbb esetben azonban merészséggé, törököt kergető indulattá alakul át. Végezetül a nép igazságot szolgáltat: a gyermekijesztők félelmetes figurájából a farsangi és lakodalmas dramatikus játékokban a maszkák között már csak nagy hasú török basaként jelenik meg, akitől senki se fél, inkább a gúny célpontja lesz. Nevetnek rajta. 11 Gyűjtötte LÁBADINÉ 1989. 97. 12 Gyűjtötte LÁBADINÉ 1989. 99. 13 L. a 11. jegyzetet, 46. 1.! 14 L. a 11. jegyzetet, 76. 1.! 15 Lábadiné Kedves Klára gyűjtése 1988-ból. 16 Bővebben 1. KATONA-LÁBADI 1980. 51-65., KATONA-LÁBADI 1993. 17 Ezt már jóval előbb észrevette és meg is fogalmazta SZENDREY 1926. 29-35. 18 Lyuk 19 Elmondta Dergec Zoltán (1943) Várdarócon 1988-ban. 20 Elmondta Lakatosné Szekeres Ilona (1930) Laskón 1988-ban. 21 Laskó, Várdaróc és Kopács Jegyzetek