Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Néprajztudomány - Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben
186 Július 30-án indultunk el Eszékről. Akkora kompon keltünk át a Dráván, amelyen három kocsi is elfér. Egy Laskó nevű faluig utaztunk; utunk két-három mérföld hosszú volt. Eleinte teljesen elvadult tájon haladtunk keresztül, melyet olyannyira elborított a magasra nőtt fú, hogy benne akár néhány száz ember is észrevétlen maradna, így aztán a hajdúk és martalócok rajtaütésétől tartva vonultunk keresztül a vidéken. Laskóig néhány sivár falun át vagy ilyenek mellett vezetett utunk, mint például Kopács és Daróc; mindenütt elhagyatott, fölperzselt templomokat láttunk." (TARDY 1982. 35-36.). Az elpusztult települések lakói dacosak lehettek, hiszen lerombolt házaikat újból felépítették, falujukat rendbehozták. A Verancsics szolgálatában álló Pigafetti Márk Antal az 1567. évi konstantinápolyi követjárás alkalmával átutazott ugyanezen a vidéken, s ezt tartotta érdemesnek leírni: Laskó "házai gyönyörűek, de igen kicsiny az ajtó rajta, nehogy a török azon lóháton bemehessen és lovával ott megtelepedjék, lakói lutheránusok, igen műveltek, két tanítójuk és igen jó iskoláik vannak, a törökkel igen jól megvannak, és nem bánják, hogy Szigetvár elesett, mert annak katonái sokat sanyargatták őket" (MATKOVIC 1902, 48-49.). Szomorú idők lehettek, amikor már sajátjaitól is félni kellett a szegényembernek. A törökök jelenlétére pár máig élő földrajzi név utal. A Hegyalján kanyargó Török út is azt a helyet jelöli, amerre a török csapatok felvonultak. Rácz Pál református lelkész 1865. április 10-én keltezett kitöltött kérdőívére, amit Pesty Firgyesnek küldött el, a Karócza tavacska nevét török maradványnak vélte. Fekete vizet jelent (PESTY 1865). Egy eddig sohasem idézett másik, XIX. század közepéről származó adat is azt tanúsítja, hogy a török kor maradványaira sokáig emlékeztek. Téby Zsigmond református lelkész Kopácsról ugyancsak Pesty Frigyesnek küldött válaszában "Kaszállókat" sorol fel a "3ik, 4ik és 5ik híd tájéká"-ról: "Ezen helyeken jelenleg is találhatók a földből kiálló kőkeménységű hídlábak, népmonda szerént ezen lábak azon hídnak maradványai volnának, melyet Szolimán, mindőn Szigetvár ostromára indult Eszéktől a mocsárokon át, némelyek állítása szer ént Dárdáig, mások szerént pedig a már fentebb is érintett Szigetfaluig, épített" (PESTY 1865.). Téby Zsigmond a Faluhelyi rét meghatározásakor is tudott török nyomokról: "Faluhelyi rét (...) feluhely szántóföldek tőszomszédságába fekszik, hajdan mocsár, jelenleg szántóföld, itt ezelőtt néhány évvel sok embercsontokat, lópatkókat és török pénzt (kiemelés: L.K.), úgyszinte aranyat is találtak" (PESTY 1865). A vörösmarti Papszernél a löszoldalba vájt öt-hat tisztázatlan rendeltetésű üregnek török lik 2 a neve. Nemcsak törökös földrajzi nevek fordulnak elő, hanem személynévként is felbukkan e nemzetnév 3 . A drávaszögi elpusztult település, Danócz lakói között egy 1613. évi defter Török István nevű polgárt említ (KÁLDY-NAGY I960.) 4 . A családnév továbbéléséről a kopácsi eklézsia anyakönyve szintén tanúskodik. Az 1759. július 24-i bejegyzésben olvasható, hogy Török Mihály fia meghalt. Egy 1760. augusztus 12-i másik beírás újszülöttről ad hírt: Török Andrásnak fia született, János (Anyakönyv 1759-1850. 151.). A múlt századi csúzai népdal elhagyott szeretőjének neve ugyancsak Török: Baracz' fának fehér apró virága, Török fírer 5 tűzött ajjú subája. Egész éjjel húztam én azt magamra. Bodros szoknyám mégis ki vót alúla. Gajnok Jucza koszorús új szoknyája, Habot ver az a csúzai úcczába. Kék pátlika libeg-lobog utánna, Török fírer szíve nagy fájdalmára. Fírer úrnak fáj-e még a szíve? Hogy elhatta kedves szeretője? Hogyne fájna, mikor maj meg hasad! Kék jáczintus bimbó nékü marad. (DEMJÉN 1888. 48.) A múlt században a kis növésű, törpe illetőnek török embör volt a neve. Ezzel minősítették az alacsony termetű, rövid fejű, barna hajú és szemű, valamint a kissé kiálló orrú turanid típusúakat. A kis termetű lovat ugyancsak török /ónak nevezték. 6 A használati eszközök között is akadt törökös: a hosszú szárú kupak nélküli csibuk neve török pipa 1 volt. A drávaszögi parasztkertek szép virágának, a törökszegfűnek a neve ugyancsak utal származási helyére. Török szőlőnek ismerik a vörösbort adó kadarkát, amely éppen a hódoltság idején terjedt el nagyobb területeken. A folklóralkotások közül legjobb megőrzőnek a gyermekkor költészete és játékai bizonyultak. Szivacs módjára magukba itták az évszázadok eseményeit, s furcsa, a mai fül számára sokszor összefüggéstelen, funkció nélküli formájuk ellenére egyfajta krónika lett belőlük. Még napjainkban is minden nehézség nélkül gyűjthető ez a mondóka:
