Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)
Természettudományok - Uherkovich, Gábor–László Szilvágyi–Éva Vízkelety: Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewässern Westungarns: Vadása See und das Moor von Szőce
13 Tab. 1. Einige physiographische-wasserchemische Charakteristika des Vadasa Sees 30. 10. 1985 27. 5. 1986 30. 10. 1986 oberer See unterer See oberer See unterer See oberer See unterer See Wassertemperatur C° _ _ 18.0 20.2 8.4 8.4 BOB, mg/1 1.9 3.1 2.7 3.4 3.2 2.9 gelöstes 0 2 mgA 8.8 10.4 7.7 10.5 9.1 9.7 PH 6.7 6.7 6.6 7.2 6.6 6.9 Leitfähigkeit ц 79 78 85 83 80 79 Gesamthärte dH° 1.9 1.9 2.2 2.1 1.7 1.7 Ca 2+ mgA 6.8 7.2 9.6 8.0 8.0 8.0 Mg 2+ mgA 4.1 3.9 3.9 4.4 2.4 2.4 NH 4 + mgA 0.33 0.41 1.1 0.73 0.24 0.29 N0 2- mgA 0.13 0.05 0.06 0.05 0.05 0.04 NO," mgA 6.7 6.3 6.0 5.5 4.9 4.8 gelöste Stoffe mgA 65 67 56 56 57 54 gesamt-N mgA 4.0 4.4 2.9 2.8 1.7 3.2 gesamt-P mgA 0.08 0.13 0.05 0.04 0.03 0.04 Saprobität (Pantle-Buck-Index) 1.95 1.79 2.00 1.70 (b) (o-b) (b) (o-b) Chlorophyll-a mgA 9.4 9.0 17.6 40.0 11.7 12.6 Két kisebb nyugatmagyarországi állóvíz algavegetációja: Vadása-tó és Szocei láp UHERKOVICH Gábor, SZILVÁGYI László és VÍZKELETY Éva A munka két nyugatmagyarországi vizén végzett limnológiai-algológiai megfigyeléseket összegez: 1. Vadása-tó, egy mérsékelten savanyú patak vizével táplált, két tóból álló, üdülési célokat szolgáló tározótó-rendszer. 2. Szocei láp, szivárgó forrásokkal táplált, tőzegmohás patakmenti rétláp. A két víz egymáshoz földrajzilag is közel van Vas megyében. Egyazon lankás dombvidékbe vannak beágyazva és vízkém iailag is hasonlítanak egymáshoz. Hazánkban viszonylag kevés savanyú kémhatású felszíni víz van, így az ilyen vizek felkeltik a limnológia érdeklődését. A Vadása-tóról már előzőleg is megjelentek limnológiai-algológiai adatok, ezek jelen tanulmányban 1985-86-os eredményekkel egészülnek ki. A Szocei lápról eddig limnológiai tanulmány nem készült. Mindkét víz algavegetációját az algaegyüttesek minél árnyaltabb taxonómiai elemzése formájában igyekeztünk feltárni. Az egyes csoportokból a faj listában részletezetten a következő számú algataxonokat mutattuk ki: Cyanophyta 28, Euglenophyta 78, Pyrrhophyta 15, Chrysophyta-Chrysophyceae-Xanthophyceae 37, Chrysophyta-Bacillariophyceae 172, Chlorophyta-Chlorophyceae 105, Chlorophyta-Conjugatophyceae 50, azaz összesen 485 algataxon előfordulásáról számol be a dolgozat. Sok kovamoszat - itt elsősorban a nagyszámú Eunoíi'a-fajra gondolunk - és egy nem kis számú Conjugatophyceae jelzik a taxomómiai összképben e vizek savanyú jellegét. Mindkét víz alacsony, illetve közepes trofitású, miként az a klorofill-a értékekből és a vezetőképesség értékeiből kitűnik. A Vadása-tóban a változatos összetételű fitoplankton ellenére típusos alga tömegprodukcióra eddig még nem került sor, így az üdülővízként való hasznosulása sem vált eddig kérdésessé. Munkánkban - éppen azért, hogy a csoport részletesebb taxonómiai feldolgozására ösztönözzünk - e vizek érdekes és fajgazdag Rhizopoda-faunájáról is hozunk megfigyelési adatokat.
