Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Történettudományok - Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11. sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása

15. ábra. Folyosó NY-felé, az É-i szárny emeletén. záródású falfülkeként - egymással szemben megmaradt az em. 3/b. és 3/c. helyiségekben, az eredetileg egységes terű 3. sz. D-i részén. Itt a K-i fal É-i szakaszán egy másik, hasonló, befalazott nyílás, vagy falfülke nyomai is előkerültek a vakolat alól. A DK-i falfülkénél lemélyített szondázs révén kiderült, hogy régen a padlószint a mainál kb. 0,2 m-el mélyebben volt. A helyiség dongaboltozata már újkori, s a rajta talált koromnyomokból, ill. a padláson lévő fekvőkéménybe szájadzó, befalazott füstnyílásból ítélve - az alatta elhelyezkedő fszt. 2. sz-hoz hasonlóan - egykor konyhaként funkcionálhatott. Az emeleten egy szobában találtuk meg a középkori boltozat nyomait. A 2. sz. oldalfalainak nagy részén, az alsó rétegben egy olyan, meszelt, később stokkolt vakolatot tártunk fel, amelynek felső szélei felfelé tartó, befelé ívelő határral jelentkeznek. Az itt volt keresztboltozat még a XVIII. sz. előtt elpusztulhatott. A falkutatás és az alapfeltáró szondázsok eredményei alapján a ház középkori építéstörténetét a következőképpen tudjuk rekonstruálni. Az első periódusban (XV. sz.?)

20 felépült a jelenlegi É-i szárnyában megmaradt, egytraktusos, emeletes ház, a telek ÉK-i sarkára, a térre 125 16. ábra. Az em. nagyterem (5. sz.) ajtaja a folyosón. merőlegesen hossztengellyel, szintenként 4-4 sejttel. Egyes helyiségei boltozottak voltak, de többségük sflcmennyezetes, gerendafödémes lehetett. A rövid homlokzatok valószínűleg oromfalakkal záródtak. A maradványokból következtetve a belső és külső falak vakoltak, meszeltek lehettek. A külső nyílások bizonyára kőkeretesek voltak. Az emeletet valószínűleg külső falépcsőn lehetett megközelíteni. A földszinten, a 18. sz.-ban épített folyosónál (ll.sz.) lemélyített szondázsban, 0,21 m mélyen talált, a középkori ház D-i falára merőleges, 0,89 m vastag, terméskő fal arra vall, hogy később, de még a középkorban, D-felé megtoldották az épületet. Bővebb adatok híján nem lehet megállapítani, hogy ez milyen típusú bővítés volt,

21 de minden bizonnyal nőtt az utcai homlokzat hosszúsága. Az eddigieknél korábbi, középkori (?) beépítés maradványa lehet az, a meglévőktől eltérő tájolású, terméskő fal, amelyet a fszt. 4. helyiség É-i fala melletti szondázsban, 0,58 m mélyen találtunk.

22 Pontosabb meghatározására nem volt lehetőség, mivel - statikai okokból - csak rövid szakaszát tudtuk feltárni.