Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Természettudományok - Bálint Zsolt: Egy xeromontán boglárlepke: a Plebejus pylaon (Fischer von Wadlheim, 1832) és rokonsági köre (Lepidoptera: Lycaenidae), III. A csoport filogenetikája és állatföldrajza
2. táblázat A Plebejides alnem a "superspecies" (történeti) koncepció szerint. Table 2. The subgenus Plebejides according to the "superspecies" (historical) concept. 59 l.i. 2.1. 2.2. 2.3. Plebejus (Plebejides) martini (All.) - xeromontán-mauritániai, preglaciális faj, refugiális szubspeciáció. Р. (т.) martini rasszcsoport - xeromontán-mauritániai, refugiális alfajokkal, posztglaciábs (antropogén eredetű?) expanzióval. P. (m.) martini martini (Ali.) P. (m.) martini ungemachi (Rotsch.) Plebejus (Plebejides) pylaon (F.W.) - xeromontán, nyugatpalearktikus-policentrikus faj, interglaciális regresszió és alfajképzódés, az área nyugati peremén refugiális peremrasszok (törpefajok), keleten egy expanzív vikariáns-pár, az área szívében posztglaciális expanzió (részben antropogén eredetű), majd regresszió (főként antropogén). P. (p.) hespericus rasszcsoport - xeromontán-ibériai törpefaj, interglaciális elszigetelődés, korai posztglaciális expanzió majd regresszió (főként antropogén). P. (p.) hespericus hespericus (Ramb.) P. (p.) hespericus galani (Ag.) P. (p.) hespericus matildae (B. et R.) P. (p.) hespericus pardoi (B. et R.) P. (p.) trappi rasszcsoport - xeromontán-alpesi (adriatomediterrán) törpefaj, interglaciális elszigetelődés, kései interglaciális elszigetelődés, kései interglaciális expanzió majd regreszszió (klimatikus). P. (p.) trappi trappi (Vty.) P. (p.) trappi augustanus Mentz. P. (p.) trappi de lattini Junge P. (p.) sephirus rasszcsoport - xeromontán, kelet európaianatóliai-örmény faj, posztglaciális peremrasszokkal, korai posztglaciális expanzió (v. kései interglaciális) majd regreszszió, főként antropogén eredetű újabb posztglaciális (recens) expanzió. P. (p.) sephirus kovácsi Szabó (syn.: /oticus Szabó) P.(p P.(p P.(p P.(p P.(p P.(p P.(P P.(P ) sephirus proximus Szabó ) sephirus uhryki (Friv.) ) sephirus sephirus (Friv.) ) sephirus magnificus Bál. ) sephirus brethertoni Brown ) sephirus modicus Vty. (syn.: microsephyrus Vty.) ) sephirus abchasicus Nek. ) sephirus semiturcmenicus Bál. 2.4. P. (p.) nichollae (Elw.) rasszcsoport - xeromontán, keletanatóliai-palesztin faj, interglaciális szubspeciáció, posztglaciális (részben antropogén) expanzió. 2.5. P. (p.) turcmenicus (Forst.) rasszcsoport - xeromontán, kaukázusi-örmény-keletanatóliai-iráni-turkmenisztáni faj, interglaciális alfajképződés, posztgalicális (részben antropogén) expanzió. P. (p.) turcmenicus albertii Nek. P. (p.) turcmenicus ordubadi (Forst.) P. (p.) turcmenicus solimanus (Forst.) P. (p.) turcmenicus turcmenicus (Forst.) P. (p.) turcmenicus iranicus (Forst.) P. (p.) turcmenicus klausrosei+ P. (p.) turcmenicus tarbagataiensis + 2.6. P. (p.) zephyrinus (Crist.) - xeromontán (részben eremiális) turkesztáni faj, interglaciális regresszió, igen korlátozott posztglaciális expanzió. P. (p.) zephyrinus zephyrinus (Crist.) (syn. = usbekus Forst.) 2.7. P. (p.) pylaon (F.W.) rasszcsoport - xeromontán, uráli-kaszpikus-délszibériai (altáji és mongol (?) faj, interglaciális regresszió, erős korai posztglaciábs expanzió (majd egy másodlagos antropogén?). P. (p.) pylaon pylaon (F.W.) P. (p.) pylaon forsteri+ P. (p.) pylaon katunensis+ 3. Plebejus (Plebejides) patriarchal - xeromontán-belső-ázsiai, endemikus glaciális vagy korai interglaciális faj. 4. Plebejus (Plebejides) indicus (Ev.) - eremiális, palesztin-arabdéliráni (?) - afgán-nyugat-tibeti faj, interglaciális regresszió, majd erőteljes posztglaciális expanzió. P. indicus indicus (Ev.) P. indicus ssp. ex Tibet++ P. indicus philbyi Graves + vö: az 1. táblázattal ++ az általam megvizsgált indicus-&nyag (20cf<f és 4$$: "Pakistan, Quetta, Hanna" (coll. Eckweiler, D-Frankfurt, a.M.);l<f: "1.6.1965.,Afgh. Kabul, 1900m" (coll.Vartian, A-Bécs); lcP és 3S$:"W.India, Karachi, l.XII." (coll. BMNH, London); ltf: "Ladák, Matyal, 11.000 ft, 26.VIII.1930." (coll. BMNH, London); 3<Ю és 3?? és 10: "W. Thibet, 7.14.") (coll. BMNH, London) és egy nagy sorozat Beludzsisztánból (Gival, Gurlama, Hanna, Khamai Zhob, Khanai Mekktarjai, Mahtarzai Pass, Zarqui, Ziavat), amelyet a faj leírója április és május hónapokban gyűjtött (1928. és 32. között) alapján a tibetiek önálló alfajt képviselnek, de a rendelkezésre álló néhány példány elég rossz állapotban van (154-155. ábrák), egyértelmű diagnózis nehezen fogalmazható meg.