Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, IV.

174 az egyik kôkeret előbukkanása után mondtam, lehetséges, hogy a közepén kbkamra lesz és abban értékes tárgyak, valamint arany is előkerülhet, úgyhogy nagyon vigyázzanak, így is történt. Akkor az erdei munkások összecsomagoltak, mondván, olyan helyen, ahol előre megmondja valaki, mit fog találni és azt meg is találja, nem dolgoznak, mert az vagy varázsló, vagy a gonosz szellemekkel paktál. Babonás okok miatt távoztak volna? Ma sem tudom, így más munkásokat kellett felfogadni. A leletekben egyébként olyan szép dolgok kerültek elő, amelyekből pl. egy kis kocsit lehetett rekonstruálni, tengelyével, véreiéivel, a kocsirúdnak jellegzetes hallstatti díszítésével. A leletek másik része a lovas nomádok betöréseiről tanúskodott. Bizonyára a jakabhegyi földvárban védekezők kárt tettek a betörő ellenségben. Az egyik tumulusban szkíta-kimmeri jellegű vaspengés, bronzmarkolatos kés került elő, valamint zabla, pofaszorító. A kés pengéje nem a mai késnek megfelelő jellegű volt, hanem mint egy bronz lándzsa, kétélű és középen vastag. Erről az Archeológiai Értesítő 1950-ben megjelent kötetében számoltam be. Ez a munka úgy szakadt félbe, hogy Pécsről - az államosítás miatt - Budapestre rendeltek. Ezután Kodolányi János átvette a néprajzi részleget, és az anyag a Zsolnay szobor mögötti épületben maradt, Gebhardt Antal vakrák-kutató a természettudományi gyűjteményt kezelte, míg korábban Pécsváradon elhelyezett régészeti anyag a Városi Múzeum régészeti anyagával, valamint az Entz professzor meghatározásai alapján létrejött antropológiai gyűjtemény a belvárosi templom mögötti, ún. Visnya-házban került kiállításra. 16. ábra. Megbeszélés a jakabhegyi pálos birtokon az ásatások helyszínén. Balról 2. Török Gyula, 6. Korda Alfréd. Hangdokumentum: K-220. Kodolányi János dr. a budapesti Néprajzi Múzeum igazgatója beszél életéről, édesapjáról, Pécsett töltött éveiről, a múzeumi munkáról. A hangfelvételt Dr. Nádor Tamás készítette Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, 1986 április 23-án. Török Gyula ásató és feldolgozó tevékenységét - az irodalmi jegyzék szerint - folytatta. Török Gyula irodalmi munkássága: 1. Adatok a magyarországi vandál kérdéshez. Dolgozatok. Szeged 1933-34. 190-205. p. 2. Bronzkori telep a Hunyadi-halmon. Dolg. 1935. 153-158. p. 3. Kőkori telep a hódmezővásárhelyi Hámszárító csárda helyén. Dolg. 1935. 238-239.p. 4. A kiszombori germán temető helye népvándorláskori emlékeink között. Dolg. 1936. 101-177. p. 5. Szalmahengerlő. Népünk és Nyelvünk. 1937. 76-77. p. 6. Az őskor emberének nyomai Baranyában. Pécsi Múzeumi Értesítő. 1939-40. 7. A Lengyeltótiban előkerült bronzlelet. Dolg. 1940. 57-65. p. 8. Kelta sír és illyr urnasírok Cserszegtomajon. Dolg. 1940. 6678. p. 9. Római leletek a pécsi Mátyás király fogadó helyén. PMÉ 193940. 20-26. p. 10. A Városi Múzeum régiséggyüjteményének újabb jelentős szerzeményei. PMÉ 1941. 3-6. p. 11. Szökröny-sarcophág. PMÉ 1941. 76-83. p. 12. A pécsi belvárosi templom bővítésénél előkerült római leletek. Folia Archeologica. 1941. 125-137. Bp. 13. Városi és népi kultúra az emlékanyag megvilágításában. Művészeti Hetek Pécs 1941. 52-55. p. 14. Újabb leletek a zóki Várhegytetőről. PMÉ 1942. 10-19. p. 15. Bronzkori és Római kultúrréteg a Majláth utcában. PMÉ 1942. 20-21. p. 16. Bronzkori sírkamrák Pécs-Felső-sétatéren. Arch. Ért. 1942.207215. Bp. 17. Pécsi Útmutató 1943. Pécs története a honfoglalásig. 22-40. p. Múzeumok, könyvtárak, levéltárak, nevezetesebb építmények, szobrok és emlékművek. 164-195. p. Zárószó. 196. p. Pécs. 18a. Városok hírei. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény I. kötet, 1. füzet. Pécs, 1947. 34-89. p. 18b. Pécs-Jakabhegyi földvár és tumulusok. Arch. Ért. 1950. 4-9. P19. Kora-avar sírok Móron. Arch. Ért. 1954. 20. Halimba-Cseres X-XI. századi temetője. Folia Arch. 1954. 95105. p. 21. Palotabozsoki bádeni telep és temető. Arch. Hung. 1956. 128134. p. 22. A szobi Vendelin-földek X-XII. századi temetője. FA 1956. 129-36. p. 23. Die Bewohner von Halimba-Cseres nach der Landnahme. Dresden 1959. 1-26. p. 24. Funde von Nordost-Ungarn aus der Römerzeit. FA 1960. 145171. p. 25. A honfoglaló magyarság letelepedése. Az Élet és Tudomány Tudományos Kalendáriuma. 1960. 367-371. p. 26. Rómaikori faházak nyomai Halimbán. FA 1961. 63-71. p.