Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - Nádor Tamás: „Hallható Múzeum”. Hangdokumentumok a Janus Pannonius Múzeumban, IV.

166 Nádor Tamás: Kik lehettek az énekiskola növendékei? Mik voltak a követelmények? Taksonyi József: Csak természetes adottságokat kívántak meg. A felvételi abból áll, hogy a jelentkező gyerekeknek végig kellett tudni énekelni a dur és moll skálát. Náci bácsi az öt ujjával mutatva először előénekelte a dur skálát, oda és vissza. Ezt első hallásra utána kellett énekelni. A próba vége felé a bővített kvint eléneklését is megkívánta. Ezen aztán többen elakadtak. Szempont volt az is, hogy az adottságok mellett érvényesüljenek azok a vidéki, falusi, anyagiakban gyengébb, szegényebb gyerekek, akik között nagyon sok tehetség volt. Azok a felvételinél mindig előnyben részesültek, gyermekek legfeljebb egy év alatt tökéletesen elsajátították a kottáról való éneklést. Emellett a kórus céltudatos, állandó hangképzéssel remek egységes hangzásúvá vált. Módszeréről Budapesten is tartott előadást. Zenei munkásságáról, reform-törekvéseiről Harmat Artúr irt gyönyörű tanulmányt, amelyben pontosan kijelöli Glatt helyét a zenetörténelemben". Nádor Tamás: Az énekiskola tanulói hová jártak iskolába? Taksonyi József: Elemibe a püspöki tanítóképző gyakorlójába, gimnáziumba pedig a ciszter ékhez, az volt a legközelebb. Azok is felejthetetlen esztendők votak, tele örömmel, félelemmel. Nagy Vazul tanár úr irányította az ének- és zenekart. Nagyon szépen szerepeltek. Ezt a szereplést finomította, tökéletesítette és müvésziesítette Nyolczas Ipoly. mert az énekiskolai elhelyezés anyagilag eléggé kedvező volt. Az első esztendőben, úgy emlékszem, évi 200 korona volt a tandíj ellátással együtt. A4, és 5. évben ingyenes volt, mert akkor a gyerekek az énekkar számára már produkálni tudtak. [...] Az énekiskola oktatási módszerét Glatt Náci bácsi állította össze. Könyvalakban is megjelent. Ez a módszer roppant bartáságos, gyerekekhez szabott és eredményes volt. A zene megszerettetése, megtanítása szempontjából nem találok kedvezőbb, pedagógiai és nevelési szempontból hozzá hasonló módszert és technikát. Horváth Mihály írja Muzsikáló Pécs с könyvében: "Glatt énektanítási módszerével elérte, hogy nyolc éves Nádor Tamás: Az iskolából visszatérve, miképp alakult a napi program? Taksonyi József: Megebédeltünk, utána rövid játékra kaptunk lehetőséget. Fél 3-kor kezdődött az énekóra fél 5-ig, utána következett a stúdium, a tanulási idő, 3/4 7ig. A vacsora utáni időt mindig nagyon vártuk, mert a Glatt Náci bácsit követő igazgatónak, Lajos Gyulának

26 az volt a páratlan, áldozatkész pedagógiai fogása, hogy velünk maradt. Ilyenkor a magyar irodalomnak, főleg népies vonulását ismertük meg, amelyet ő estéről estére folytatólagosan, beszélgetve ismertetett meg velünk. Úgy emlékszem, 9-kor volt a lefekvés. Minden pénteken este összpróbát tartottunk, amelyen a székesegyházi énekkar szerződtetett férfiénekesei is megjelentek. Ez volt egész heti előkészületi munkánk összefoglalása, úgyhogy vasárnap kifogástalanul szerepeltünk. A mi elsődleges 8. ábra. A Székesegyházi Énekiskola alapításának 50. évfordulóján (1938). Középen balról jobbra: Mayer Ferenc, Lajos Gyula, Jaksch Ede, Tóth Aladár, Niedermayer János, Taksonyi József.