Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)

Az 1848-as centenárium alkalmából a várossal együtt emlékpadot állítottak fel a Flóra pihenőnél.

112 A pécsi középiskolásoknak 109 forintért jutalomkönyveket vettek. Anyaegyesületük, a Magyar Síszövetség részére egy sorozatot küldtek évkönyvükből.

113 S közben állandó bizonytalanságban és rettegésben éltek, hogy mikor szüntetik meg az egyesületet. Októberben ismét elrendelte a belügyminisztérium az egyesület fokozott ellenőrzését.

114 Novemberben a polgármester elvégezte az egyesületnél az évenkénti felülvizsgálatát, és semmi kifogás nem merült fel ellenük. 1948 november 27-én választmányi ülést tartottak, ahol megbeszélték a közeljövő teendőit. Újra meg fogják kötni a bérleti szerződést a menedékház üzemeltetőjével. Nehezményezték, hogy a menedékházról a város leverette Nendtvich Andor nevét. Közölték, hogy megkezdődött a menedékház külső ablakainak festése. Árajánlatot kértek az Ilona pihenő tatarozására. Megállapították, hogy a Tubes kilátó és a Szigriszt kereszt javításra szorul. Új tagok toborzását is elhatározták. Meghatározták a következő évi rendes közgyűlésük időpontját. Ez 1949. február 15-e lett volna. Ezután nincs több bejegyzés a jegyzőkönyvben. Ezek szerint ekkor még nem ismerték a Belügyminisztérium 1948. október 22. napjánján kelt 502. 146/1948. IV. 3. BM. számú rendeletét amellyel feloszlatta a Mecsek Egyesületet. Idézet a rendeletből: "Ezért a fentemlített egyesületnek törlését az egyesületekről vezetett nyilvántartásból ezennel elrendelem." Három évi bizonytalanság után osztoztak a többi egyesület sorsában. 58 évi működés után megszűnt létezni a Mecsek Egyesület. A Mecsek Egyesület tevékenységének értékelése Most, hogy végig kísértük, jelen keretek közt csak vázlatosan bemutatható történetüket, meg kell állapítanunk, hogy a város különböző rétegeiből verbuválódott tagságnak sikerült hosszú ideig eredményesen munkálkodni a közös célért. Ez a cél a várost övező hegység szépítése, megóvása, s a közösség érdekében hasznosítása illetve a turizmus és a sportolás népszerűsítése. Ez tükröződött az alapszabályaikban is. Az idők múlásával hol az egyik, hol a másik cél kapott hangsúlyt. 1906-ban így fogalmazták meg ezt: "A Mecseket és Tettyét a turistaság és társas kirándulások igényeinek megfelelően szépíteni, rendezni, fenntartani; ugy az ott található történelmi nevezetességű emlékeket, valamint régiségeket az elpusztulástól megóvni; végre kiterjeszteni tevékenységüket az egyesület Pécs város és környéke szépészeti érdekeire is." Az 1911-től érvényes alapszabály kiegé153 szült a következőkkel: "...érdeklődést kelteni a turistaság és általában a természeti szépségek iránt... rendezni, fenntartani a Mecsek jellegzetes növényvilágát, valamint az éneklő és hasznos madarakat védelmezni s azok terjesztését előmozdítani." Az 1943-ban módosított alapszabályban már érződött a háborút viselő ország ideológiája és eszmerendszere. Először is deklarálták a Magyar Országos Turisták Szövetségéhez való tartozásukat. Hangsúlyt kapott az ifjúság honvédelmi nevelése, a tagok sporttevékenysége és a jellem nevelésének is érvényre kellett jutni."... a megalkuvás nélküli nemzeti és keresztény szelleme fenntartását és megerősítését is szolgálja." A megvalósításhoz többek között a következő feladatokat tűzte ki ez az alapszabály, mely erős országos ajánlás alapján fogalmazódott meg. "...tagjainak hazafias, nemzeti és keresztény szellemű művelésére, valamint turista- és egyesületi összetartozás ápolására ünnepélyeket és más összejöveteleket rendez. ... Végrehajtja a VKM-nek az OSK útján kiadott rendelkezéseit." Megfogalmazták a helyi, saját feladataikat is. "Egyesületi helyiségről gondoskodik, sőt ha teheti, székházakat épít. ...turista műveltség fejlesztésére szakkönyveket ad ki. ...tagjainak fejlődését előadássorozatokkal, szakkönyvtár felállításával, vizsgázott vezetők bevonásával." A tagok összetartozását az egyenruha, illetve később a jelvény viselés szimbolizálta. A feladatok megvalósításához pénz kellett. Az alapot a tagdíj adta, ezért is volt mindig fontos a tagok létszámának növelése. Rendszeres támogató volt a város, a vármegye, a Pécsi Takarékpénztár, a Dunántúli Bank Rt. Kedvezményt kaptak az utazásaikhoz a MÁV-tól és a DGT-től A tagok önkéntes pénz, munka és természetbeni adományai is jelentősek voltak. Az országos testvér egyesületeitől is kaptak rendszeresen pénz, ha nem is nagy összegeket. Ez kölcsönös volt, ők is küldtek támogatást, ha az egyesületek jelentős létesítményeket hoztak létre. A század elejétől alakult osztályok költségeit önkéntes adományokból fedezték. Az alapszabály szerint a vezetőség állandó választmányi tagjai az alispán, a polgármester, a főkapitány, a főmérnök, az erdőfelügyelőség főnöke, a püspöki, a káptalani, a székesegyházi és a szemináriumi uradalmak erdőmesterei (ui. a Mecseken mindegyiknek volt birtoka) ill. fővadászmester és a Pécs-Baranyai Múzeum egyesület képviselője. Ez biztosította a feladatok minnél egyszerűbb, gyors elintézését, hiszen az érdekeltek közvetlenül értesültek az egyesület céljairól. Az elnök is mindig a város vagy a megye legmagasabb tisztviselői közül került ki. Nemcsak formálisan töltötték be ezt a tisztet, hanem gyakorlatilag is résztvettek a munkában. Személyük garancia volt a rendszeres anyagi és erkölcsi támogatásra.