Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)
Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)
résen megrongált madárodúkat és madáretetőket. A Fényképészeti Szakosztály fényképet és diapozitíveket készített a Mecsekről és a környék népviseletéről. 105 1944-ben országosan új alapszabály lépett életbe. E szerint 25 rendes és 15 választmányi tagot kellett megválasztani. A közgyűlés határozatképességéhez 100 tag volt szükséges. A vezetőséget három évre választották. Ezen kívül személyi és fegyelmi bizottságot is fel kellett állítani. Az egyesület célját is megváltoztatták: a Mecsek kultusza helyett a turistaság megszerettetése a fő célkitűzés. A tagok száma lassan növekedett, s már 1200 fő volt. A Zobákon létesítendő menedékház építését nem tudták elkezdeni, csak építőanyagot tudtak vásárolni. 106 A "Mecsek napot" ismét sikeresen megrendezték. Ugyanakkor kisebb karbantartási munkát végeztek a Sári, az Ilona és Flóra pihenőkön. 107 Decemberben a menedékház bérlője, Békássy Ferenc orosz nyelvű bizonyítványt kért arról, hogy б az egyesület bérlője. Erre azért volt szükség, mert rendszeresen zaklatták és házkutatásokat tartottak a menedékházban a szovjet csapatok. Az egyesület utolsó évei 1945 elejére a szakosztályok működése majdnem teljesen szünetelt, hisz nemcsak a vezetők, de a tagok legnagyobb része is harctéren volt. Ennek ellenére a nagy hivatalos helyiségüket sikerült berendezni. Egy "összejövetelek" elnevezésű helyiségben megfelelő klubéletre volt lehetőségük. Külön könyvtárszobájuk is volt. Egyik jelentős eredményük az volt, hogy Csapody Verával, a jónevű botanikus rajzolóval megfestették a Mecsek legjellegzetesebb növényeit. A "Mecsek napot" ismét megrendezték, de az előzőknél szerényebb keretek között (pl. nem volt tűzijáték). Az 1945-ben utoljára megjelenő évkönyv már csak Boros István főispán hathatós segítségével készülhetett el. Az évkönyv zárszavából megtudhatjuk az egylet további sorsát érintő elképzeléseket: "Az egyesület a Nemzeti Sport Bizottság feloszlatta és a Természetbarátok Turista Egyesületének adta át ahol, mint Mecsek Osztály működne tovább, a tervek szerint." így fejeződik be a zárszó: "Kérjük az egyesület tagjait, hogy az igazi turista lelkével éljenek az új erővel gazdagodott egyesületben is a turista ideáloknak és friss erőt a régi hagyományokkal gazdagítva, segítve ezen a vonalon is felépíteni a szebb, a jobb, demokratikus Magyarországot!" Az évkönyv tagtoborzási felhívással zárul. A feloszlatás egyenlőre még csak névleges volt. 108 Az egyesület továbbra is ugyanaz a vezetés, választmány működtette, 6. ábra. A Kiss József kilátó, 1940. csak munkájuk felülvizsgálatai sűrűsödtek meg. Ettől kezdve rányomta bélyegét tevékenységükre a megszűnés veszélye! 1946 februárjában megtartották évi rendes közgyűlésüket. Ekkor emlékeztek meg a háborúban elesett és a deportált egyesületi tagokról. A titkári beszámoló szerint az egyesület "alkotásai a háborús viharban nem szenvedtek kárt, a felszerelés is szinte teljes egészében megmaradt." A beszámoló így folytatódik: "Remény van rá, hogy a hivatalos helyiség is mentesülni fog a foglalás alól. Bizonyos illegális(!) törekvéssel az egyesületet meg kívánták szüntetni, de a VKM vonatkozó rendelete értelmében ez a terv semmisnek bizonyult." A miniszter alapszabály módosítására szólította fel az . Egyesületet. Törölni kellett a "demokratikus időknek" megfelelően azt a fejezetet, amelyben a zsidók kizárását írták elő. Jegyzőkönyvükben megemlítették, hogy annak idején ennek a fejezetnek a bevételét igyekeztek megakadályozni, de próbálkozásuk nem járt sikerrel. Nendtvich Andor idős korára való tekintettel lemondott elnöki tisztéről. Azzal a reménnyel búcsúzott, hogy:
