Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 37 (1992) (Pécs, 1993)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története II. (1917–1948)

149 sétáló helyein. Ismeretterjesztő előadásokon (a rádióban is) próbálták a város és az ország közönségét meggyőzni a madarak hasznosságáról és védelmük szükségességéről.

92 A Kiránduló Osztály vezetője a választmányi gyűlésen arról panaszkodott "hogy a kirándulók, még az uri közönség is a virágokat tövestől szedik ki."

93 Az ötven éves egyesület A jubileumi előkészítő bizottság javaslatára elhatározták, hogy Zobákon építenek menedékházat az 50. évforduló tiszteletére.

94 A másik céljuk, a taglétszám gyarapítása csak igen nehezen haladt a megvalósulás felé, mert gyakorlatilag nem változott az egyesületi tagság száma. A történelem ismét közbeszólt az egyesület jubileumi ünnepélyének megrendezésébe, éppen úgy mint a 25. évforduló idején. A hadi események miatt kétszer kellett elhalasztani a félévszázados ünnepséget. Végül szeptember 28-án tartották meg az ünnepi díszközgyűlést a városháza tanácstermében. A Pécsi Dalárda énekelte a Himnuszt, Nendtvich Andor köszöntötte a gyűlést. Ezután Cholnoky Jenő egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet. Beszédén érződött a háború hatása, többek között ezeket mondta: "A turistáskodással az embereket kihúzzák a kocsmákból, ki a szabad természet tiszta látkörébe, ahol lelke, teste felüdül, gondolkodása felfrissül. A turisták pedig egymást szerető bajtársakká lesznek, akik dolgoznak családjukért és hazájukért. A turistaság tehát bajtársiasságot nevel és ilyen jó, bajtársias magyar emberekre, ilyen honvédekre van szüksége Magyarországnak."

95 A Mecsek Egyesület 40 és 50 éve hűséges tagjai kitüntetéseket kaptak. Többen pénzbeli adományokat ajánlottak fel az egyesületnek. A közgyűlés után közös ebédet tartottak a menedékházban. A háború miatt az ország turista egyesületei csak táviratban vagy levélben köszöntötték a Mecsek Egyesületet.

96 A szép ünnepség azonban nem feledtette a gondokat. A tagtoborzás nem hozta meg a kívánt eredményt, csak 200 új tagot sikerült verbuválniuk. A zobáki menedékház elkészülte egyre távolabbinak tűnt. Az előirányzott kiadásokat több tételnél túllépték az infláció és az előre nem látott költségek (a Kiss József kilátó helyreállítása) miatt. A jubileumi év eredménye, hogy elkészült az 1378 kötetes könyvtár és a 668 darabból álló térképtár katalogizálása, így az értékes anyag használhatóvá vált a tagok számára. Lehetőségeikhez mérten dolgoztak az osztályok. A Madárvédő Osztály 38 fészekodút állított fel és előadásokat tartottak itthon és Erdélyben. A Munka 4. ábra. A Kiss József asztal jegyzőkönyvének egy lapja, 1939. Osztály festék hiánnyal küzdött, de ennek ellenére 30 km utat sikerült jelekkel ellátni. A Természetvédelmi Osztály a körülmények miatt nem fejtett ki tevékenységet.

97 1942-ben megalakult a Fényképészeti Osztály, elnöke Vadász István, aki az évkönyv fényképeit készítette. A titkár, Hamerli Antal az év nagyrészét a fronton töltötte. Kisebb javításokat végeztek az épületeken, pl. villámhárítót szereltek a menedékházra. Hivatalos helyiségük berendezésére a tagoktól ajándékba kaptak bútorokat, képeket és egy villany csillárt.

98 Hogy némi pénzhez jussanak, hivatalukat megosztották a Dunántúli Erdészeti Egyesülettel és az Országos Természetvédelmi Tanács helyi bizottságával. A háború évei Működésük 50 éve alatt a politikai változások nemigen befolyásolták az egyesület életét. 1942-ben azonban megjött az országos leirat, hogy zsidó nem lehet az egyesületben választmányi és rendes tag. A választmány